[2009.07.09. 14:57]

A mintegy 40 közép-európai kastélyépület szállodaláncba fűzésén ügyködő Compagnie des Chateaux d'Europe Centrale (CCEC) a munkaanyaga szerint 60-90 évre venne bérbe a palotákat, udvarházakat. Miközben azt hangsúlyozzák, hogy nem privatizációról, hanem üzemeltetőváltásról van szó, az angolszász joggyakorlat a 30 évnél hosszabb időre kötött kezelési szerződésekre már kvázi tulajdonátadásként tekint.

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ fejlett országai rendre köztulajdonban tartják legértékesebb műemlékeiket, kivéve, ha azok történelmi folytonossággal az eredeti birtokosok nevén vannak. Az MNG-t az is zavarja, hogy miközben a 10 kastélyra kiterjedő hasznosítás csak „a felső tízezer számára elérhető” szállodák kialakítását jelentené, a befektetők ugyanazon központi pénzekre tartanak igényt, amelyekre a gondnokság pályázik. Eközben mivel a hotelkörülmények kialakítása költségesebb, mint a kulturális terek (múzeumok, koncerthelyszínek) létrehozása, „még az is előállhat, hogy a szállodai hasznosítás több közpénzt emészt fel, mint a kulturális funkció”.

A lap ennek kapcsán azt is jelzi, hogy CCEC-csoport közel sem tűnik tőkeerősnek: az anyacég például egy francia bejegyzésű káeftécske - s a "kastélyláncvállalat" mindössze egyetlen csehországi várépülettel (a Plzen-régióhoz tartozó Zelená Hora-ival) büszkélkedhet.

A cikk kitér arra is, hogy értesülései szerint a tőkebevonási-privatizációs hullám elérheti a még állami tulajdonban lévő üdülők hálózatát is. A kormányszóvivői irodán ennek kapcsán azonban azt a választ kapták, hogy „a Miniszterelnöki Hivatal jelenleg aktualizálja a 2007 óta hatályos vagyongazdálkodási koncepciót, amely a kormányzati üdülőkről és oktatási központokról rendelkezik”.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek