[2009.07.01. 20:09]

Összeesküvés-elméletek?

A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) az utóbbi hónapokban a Nemzeti Földalap (NFA) több tízezer hektárnyi termőföldvagyonára írt ki haszonbérleti szerződést. A futamidő húsz év, miközben jelentős mértékben olyan termőföldekről van szó, amelyeken még az előző bérleti idő ketyeg, akár 2016-17-ig. dr. Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MaGOSz) szövetségi igazgatója szerint a haszonbérleti pályázatok célja az, hogy az állami termőföldeket az új választások előtt átjátsszák bizonyos kormányközeli körök kezébe, haszonbérleti szerződésekkel.

Az MNV többszöri megkeresésünk ellenére sem válaszolt még kérdéseinkre, ezért egy korábbi, tavaly októberben kiadott sajtóközleményüket tudjuk idézni a témával kapcsolatban, amikor egy zalai megyei földvásárlási ügyben alakult ki vita: „A MNV ismételten a tényszerű és hiteles tájékoztatásban való együttműködésre hívja fel az agráriumban dolgozó szakembereket és a politikai szereplőket, egyben visszautasít minden, megalapozottságot nélkülöző sejtetést és valótlan állítást.”

Haszonbérleti szerződések

Dr. Budai Gyula mintegy 40 ezer hektárnyi NFA tulajdonában lévő termőföldről beszél. A haszonbérleti pályázatok idei kiírásai között jelentős számban szerepelnek 1000-14.000 ezer hektáros területek. A pályázatok közül többet eredménytelennek ítéltek, vagy meghosszabbítottak. A több ezer hektáros területek kisebb egységekre nem bonthatók, vagyis a pályázati kiírás értelmében egy „haszonbérleti egységnek tekintendők”, és csak egy tömbben bérelhetők. A pályázatok nyertesei egyrészt kifizetik a 20 évre vonatkozó bérleti jogot, valamint évente a bérleti díjat. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2009-re vonatkozóan a bérleti díj legkisebb mértékét 900 forint/aranykorona/év összegben állapította meg. Több ezer hektáros területek esetében előfordul, hogy a kiíró megengedi, hogy a bérleti jognak csak a felét fizessék ki a szerződéskötéskor, a másik 50 százalék törlesztésére többéves haladékot biztosít. A bérleti díjjal ellentétben a bérleti jog nincs fixen meghatározva, a pályázatban csupán egy minimumértéket adnak meg, vagyis a pályázók felfelé licitálhatnak. Ez nyilvánvalóan a tőkeerősebb cégek esélyeit növeli.

Kinek van ennyi pénze?

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Szerencs környékén mintegy 5000 hektáros, 82.000 aranykorona-értékű földterületre írtak ki haszonbérleti pályázatot, amit aztán meghosszabbítottak. Itt a bérleti jog 180 millió forint, az éves bérleti díj pedig 74 millió forint, vagyis aki elnyeri a hosszú távú bérletet, az rögtön egy 250 millió forintos költséggel találja szemben magát, de ha a bérleti jog 50 százalékát később fizeti be, akkor is 154 millió forintról van szó. Ráadásul a korábbi bérlet 2017-ig él.

A Fejér megyei Enying térségében a 6616 hektáros terület bérleti joga 416 millió forint, az éves bérleti díj 172 millió forint, a korábbi bérleti jog még 2017-ig él. Ercsi környékén a júniusi pályázat szerint a 2600 hektáros terület (45 ezer aranykorona) bérleti joga minimuma 116 millió forint, míg az éves díj 41 millió forint. Itt is 2015-ig élő haszonbérletről beszélhetünk.



A klientúrát akarják bebetonozni?

Dr. Budai Gyula szerint az ekkora költségvonzatú és nagyságú földterületeket csak azok tudják bérbe venni, akik eddig is bérelték, és akik jelentős befektetési céllal érkeztek. Szerinte az MNV a kormány körül tömörülő klientúrát akarja bebetonozni. Viszont a helybeli gazdák nem tudnak az anyagi lehetőségeiknek megfelelő nagyságú földterületet bérelni. Megjegyzi még, hogy 2011-ben jár le a földvásárlási moratórium, amit az EU-csatlakozáskor kötöttünk, így ha a körülmények úgy alakulnak, és a bérlőknek elővásárlási joga lesz később, akkor meg is vásárolhatják a haszonbérleteket. Az MNV korábban azt nyilatkozta, hogy a földvásárlás és haszonbérlet finanszírozására az MNV Zrt., az FVM és a bankszektor közötti megállapodások alapján a magyar gazdák részére kedvezményes banki hitel/kölcsön konstrukciók állnak rendelkezésre. Ugyanebben a közleményben később azt mondja a vagyonkezelő: „a jövőben is segíteni kívánja mind a kis gazdálkodók, mind az állattartók földhöz jutását, és a jövőben is átláthatóan, nyilvános pályázat vagy árverés útján értékesíti az állami földeket.”

A Nemzeti Földalap céljai

A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény célja „a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása”. Másrészt a jogszabály megjegyzi, hogy a kárpótlások útján elaprózódott, sokszor egy hektár alatti földtulajdonok életképtelenek, ezért az NFA segíteni kívánja a földterületek „gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő” hasznosítását. A törvény hozzáteszi: „a földprivatizációs eljárások révén nagyszámú olyan személy jutott termőföldhöz, aki a kora, képzettség hiánya, távoli lakhely stb. miatt nem kívánja, vagy nem képes maga művelni a földjét. Az így kialakult helyzet mind a spekulációs célú, mind a külföldiek általi illegális földvásárlásnak kedvez, ami gátolja a mezőgazdálkodásból élni kívánó hazai magántulajdonosi réteg kialakulását és megerősödését. A földtulajdon és a használat többek között a fentiek miatt jelentősen elszakadt egymástól. A termőterület több mint 40 %-a haszonbérletben van.”

A törvény tehát a kis- és középbirtokos gazdaságok kialakulását preferálja. Ugyanakkor az MNV Zrt. a már idézett tavalyi közleményében azt írja egy zalai földterülettel kapcsolatban: „az MNV Zrt. törekszik arra, hogy az értékesítésre kijelölt egységek kövessék a jelenlegi birtokszerkezetet, a jelenlegi művelési egységek minél kevésbé változzanak. A 904 hektárnyi Zala megyei terület évtizedek óta egy kézben lévő, egységesen művelt mezőgazdasági földterület.” Vagyis sok esetben kvázi konzerválnák a rendszerváltás után kialakult nagybirtokot.

Földbirtok-politika: kis- és középbirtokok kialakulása

A törvény által létrehozott NFA vagyonkezelése és hasznosítása a földbirtok-politikai irányelvek szerint történik, amelyeket a 48/2002. (VII.19.) számú országgyűlési határozat foglal össze. Irányelvei közé tartozik a „családi gazdaságok kialakítása és megerősítése, a családi és középgazdaságok 300 ha méretű felső határig történő ösztönzése, a kisméretű birtokok legalább 100 ha-ig történő elsődleges fejlesztésének ösztönzése.” Persze számos kétértelműség is szerepel ebben a határozatban, talán nem véletlenül hagyja nyitva a kiskaput az ellenérvek előtt: „a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése, a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése”. Az Európai Unióban az Eurostat 2007-es adatai alapján az átlagos birtokméret 19 hektár. A 7,8 millió EU-s mezőgazdasági birtok 50 százalékának területe kevesebb mint 5 ha, 30% 5-20 hektáros, 10% 10-50 hektáros, és csupán 4 százalékuk nagyobb 100 hektárnál. Ráadásul a közös agrárpolitika (KAP) is a kis- és középbirtokok kialakítását támogatja. Magyarország merre halad? A magyar történelemben ugyanis a földkérdés mindig központi szerepet kapott. A Bourbonok híres mondásának ferdített változata: „semmit sem tanultak, és mindent elfelejtettek.”