[2009.07.01. 13:51]

Az interjú első részét "25 milliárd dollár IMF-hitel: a spekulatív tőke lehúz minket" itt olvashatja el

– Egy kormányváltás akkor nem sokat számít.

– Dehogynem. Nem törvényszerű, hogy így működjenek a dolgok. Magyarországon semmi sem indokolja a magas kamatlábat. A nemzeti banknak kötelessége leszállítani a kamatot. Ez ellen az az érv, hogy akkor kivonul a tőke. Bárcsak kivonulna! Hiszen rajtunk élősködik egy csomó pióca.

– Az emberek többsége azt hiszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy hazai intézmény, és nem tudják, hogy a központi bankok rendszerének egyik eleme. Akkor mit várhatunk tőle?

– A Monetáris Tanácsban a pénzpiac érdekeltjei a pénzpiac érdekeinek megfelelő döntéseket hoznak. Nézzük a problémát távolabbról! A családoknak, az államnak, a vállalatoknak és a bankoknak van saját mérlegük. Ezek a mérlegek különböznek. Az első három mérlege és a bankrendszer mérlege alkot két fő csoportot, amelyek egymásnak tükörképei. A bankrendszer aktívái a nem banki szereplők kötelezettségeit, vagyis adósságait jelentik. Minél jobban megterheli a bankrendszer a „nem-banki” szereplőket, az annál jobb a bankoknak, és rosszabb a „nem-banki” szereplőknek. Ezt a fajta szembenállást nálunk tagadják, és azt hiszik, hogy a bankok és az állam mérlege egy és ugyanaz. Egy nemzetgazdaságnak a nem-banki szereplők mérlegét kellene egyensúlyban tartania. Mi pedig folyamatosan a bankok mérlegét akarjuk egyensúlyban tartani. Ha megnézzük a statisztikákat, akkor kiderül, hogy a banki mérlegek nagy nyereség mellett rendben vannak, a többi három mérlege viszont tragikus.

- Más országokban hogyan működik - kissé nagyképűen és leegyszerűsítve - a kapitalizmus? Ahogy nemrég egy országos internetes portál is megfogalmazta: Magyarország a féltudású elit országa. Régi diplomák, rossz országokban, elkényelmesedett agytekervények, versenyképtelen ötletek, bebetonozott struktúrák, mérhetetlen korrupció. Mikszáth Kálmán irigykedne. Akkor mit várunk az átlagpolgároktól?

- Egy észbontó agymosáson vagyunk túl abban a kérdésben, hogy mit jelent a kapitalizmus. Lehet, hogy azért is, mert a magyar nyelv izolált, és a mindennapi életben nem nyert teret a külföldi szakirodalom. A németek például viszonylag széles szakirodalmi bázison élnek, ezért a különböző ismeretek ütköztetéséből egy normális „tudat” fejlődött ki. Mivel Magyarország kicsi, hatékonyan lehet manipulálni, így az emberekben olyan kapitalizmuskép alakult ki, hogy azt hiszik, ami most van nálunk, az a helyes út. Holott ez egy átverés.



– Korábban több csörte zajlott a kormány és az ellenzék között a nemzeti bank függetlenségének megőrzéséről, noha mára úgy tűnik, mintha a nemzeti bank nem is képviselné annyira hatékonyan a nemzeti érdekeket. Vagyis mégsem olyan jó nekünk a nemzeti bank függetlensége. Teljesen független szervezet, gyakorlatilag érinthetetlen.

– 43 milliárd eurónyi spekulatív tőke jött be az országba. De hol van? Azt mondják, hogy a bankokban. Ez nem igaz, hiszen a pénz soha sincs ott, ahová érkezik. Beérkezett a kereskedelmi bankokba, de már aznap vagy másnap továbbment oda, ahol jövedelmet tud szerezni. Vagyis a nemzeti bankba, mert ott nagy kamatot ígérnek, és az MNB köteles befogadni ezt a pénzt, és köteles kamatot fizetni érte. A nemzeti bank kiszolgálja a kereskedelmi bankokat, és nagy jövedelemmel táplálja őket. De a nemzeti bankról szóló törvény szerint annak kamatveszteségét a költségvetés köteles megtéríteni. A nemzeti bank gyakorlatilag a költségvetés terhére táplálja a kereskedelmi bankokat, azok pedig a spekulációs pénz tulajdonosait. A költségvetés megfejése történik. De mit csinál a nemzeti bank ezzel a pénzzel? Ez a pénz még aznap továbbvándorol külföldre, mert a nemzeti bank köteles a tartalékait külföldön tartani. Mert akkor biztonságos, ha nem az országban van. Nézzük a folyamatot a gyakorlatban! Például a Deutsche Bank elküldi a német hátterű magyarországi kereskedelmi bankba a pénzt. Az továbbadja a nemzeti bankba, az pedig elküldi külföldre, mégpedig a Deutsche Bankba. Míg a Deutsche Bank 1 százalékot fizet a magyar nemzeti banknak, addig mi 9 százalékot fizetünk neki. Lényegében a két kamat közötti különbözetet egymás között elszámolják, és viszik ki a jövedelmet. A pénz valójában meg sem járja ezt az utat, a pénzáramlás csak az üzleti könyvekben jelenik meg. Ezt kamatswapnak hívják. A pénz állandóan úton van, állandóan áramlik, és az áramlásokból jelentkező jövedelmeket csapatják le itt és ott. Magyarország folyamatosan a nemzetközi pénztőke javára csapatja le a jövedelmeket.