[2009.06.27. 20:00]

Magas labda: magasházak épülhetnek Csepelen

Októberben kerül a fővárosi közgyűlés elé a csepeli magasházak kérdése. Ikvai-Szabó Imre, Budapest főpolgármester-helyettese ugyanis a nemrégiben rendezett milánói ingatlanos szakvásáron befektetőknek elmondta, hogy a tervek szerint a fővárosban a jövőben csak a Csepel-szigeten épülhetnének 55 méternél magasabb épületek. Ezt az elképzelést Schneller István, Budapest korábbi főépítésze is támogatta, ám szerinte „mivel a magyar főváros a világ egyik legszebb elhelyezkedésű városa, az itteni domborzat mindig pótolni tudja azt, amit más településeknél a toronyházakkal igyekeznek ellensúlyozni. Ha természetföldrajzilag nézzük, akkor a Csepel-sziget ideális helyszíne lehet ennek a magasház-építési törekvésnek, ám értelme vajmi kevés lenne”.

Ikvai-Szabó bejelentésével Csepelen eldőlni látszik az szabályozási probléma, ami eddig gátat állított a felhőkarcolók elé. Ma ugyanis Budapesten a magasházak, toronyházak szabályozási környezete egyáltalán nem nevezhető egyszerűnek, alapvetően egy többszintes szabályozási rendszer határozza meg, hogy hol, milyen magas épületet építhetnek a fejlesztők: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) szerint egyébként magasépítménynek azok az épületek számítanak, melyekben a legfelső építményszint szintmagassága meghaladja a 30 métert. A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ) definíciói szerint ugyanakkor magasháznak az a műtárgy minősül, mely 30 méternél magasabb, de az építménymagasság nem nagyobb 45 méternél, és az épület legmagasabb pontja nem éri el az 55 métert. A BVKSZ ezenkívül meghatároz egy "különleges magasépület" kategóriát, ahol "önálló rendeltetési egység vagy helyiség csak 65 méter magasságig helyezhető el", és ahol a legnagyobb vízszintes vetület maximum 25 méter lehet. A BVKSZ alapján a "különleges magasházak" egyetlen pontja sem haladhatja meg a 90 métert.

A Gellért-hegy csepeli kontúrja További képek a galériában >>

S a jéghegy csúcsa: a csepeli szigetcsúcs álmok

A magasházas Csepel-Manhattan gondolata már áprilisban eldőlni látszott. Akkor ugyanis több éves politikai és szakmai vita után a tulajdonosok között egyetértés született a csepeli szigetcsúcs látványos fejlődéséről. Az összességében 175 hektáros még beépítetlen terület döntően a főváros, a XXI. kerület és a spanyol Martinsa-Fadesa ingatlanfejlesztő tulajdona. (A Martinsa-Fadesa tavaly csődvédelmet kért, mert az építőipari vállalat a spanyol ingatlanpiac összeomlásának egyik legnagyobb áldozata.) Elvben mindhárman támogatják azt a hosszú távú fejlesztési programot, amely egyesíti a fent leírt magasház-építési álmokat tömörítő Csepel-Manhattan és a Csepel Víziváros gondolatát: 25-30 éves távlatban 2,5 millió négyzetméteren üzleti negyed, lakások, oktatási és szabadidős létesítmények épülhetnek. A NAOS design tanácsadó cég koncepcióterve alapján a programot a két legnagyobb hazai várostervező cég – a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT) és a Mű-Hely Zrt. dolgozta ki. A terv egy, a londoni dokknegyed mintáját követő, de a Csepel sziget helyzetét és városképi sajátosságait figyelembe vevő sokszínű városrész kialakítását tűzi ki célul. A fejlesztés érdekessége, hogy a terület fele zöld- és vízfelületekből állna majd: a leendő hatalmas zöldfelületekkel megkétszereződik a főváros sport- és szabadidős közparkjainak a területe, lehetőség nyílik, hogy Budapest 2011-ben megpályázhassa a 2020-as nyári olimpiai játékok rendezését. Annak egyik lehetséges fő helyszíne ugyanis a szóban forgó terület. Ezek mellett a programmal előrehozhatók olyan nagy infrastruktúra beruházások is, mint a régió négy új Duna-hídjának (távoli tervként az ingatlanmagazin.com által elsőként bemutatott Zoboki-féle hétemeletes lakóhíd), az észak-déli gyorsvasút, illetve egy új metróvonal megépítése.