|
Csökken az ingatlanvásárlási illeték, de van aki rosszul jár
Figyelnek ránk
[2009.06.25. 20:01]
A 2010-től tervezett adó- és illetékváltozások két ponton érintik érzékenyen az ingatlanszektort: a jövő évtől illeték terheli a főleg ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokban történő részesedésszerzést, továbbá a külföldi tagot társasági adó sújtja az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítéséből származó nyereség után.
Ingatlannal rendelkező társaság adózása Ha a társaság tagja eladja a részesedését, akkor a vételárból levonhatja a vásárlás összegét, továbbá a szerzéshez, illetve a működtetéshez kapcsolódó igazolt kiadásait. Lovro Adrienn, az Ablon csoport magyarországi igazgatója ezzel kapcsolatban kifogásolja, hogy nem tisztázott, mi tartozik az igazolt költségek körébe. „Az így csökkentett eladási ár 19 százalékát adóként kell a külföldi tulajdonosnak a magyar államkasszába befizetnie. Az ingatlanos cégek üzletrészei értékesítésének ilyen megkülönböztetése diszkriminatív és valószínűleg alkotmányellenes, hacsak nem az a törvényhozó kifejezett szándéka, hogy más gazdasági szektorokba történő külföldi működőtőke-bevonást előnyben részesítsen az építőiparral és az ingatlanberuházással szemben”- fogalmazott lapunknak Lovro Adrienn. Az igazgatónő szerint ez a tervezet más szektorok külföldi befektetőit is elbizonytalaníthatja. „Azt gondolhatják, hogy az ingatlanos cégek után jöhet a média, a kiskereskedelem, a bankok vagy akár - általános szabályként - az összes olyan tőkebefektetés idáig adómentes értékesítésének megadóztatása, amely adóparadicsomban bejegyzett székhellyel rendelkező befektetőtől érkezik. Amennyiben off-shore cégnek fizet egy társaság kamatot, jogdíjat vagy szolgáltatási díjat, akkor ez után 30 százalék lesz a forrásadó. Ez viszont azért okoz problémát, mivel a bankoktól ma nehéz hitelhez jutni, az off-shore anyacégtől - holdingtól - kapott forrás viszont számottevően megdrágul az adóval”. ![]() Lovro Adrienn számítása szerint egy nagyméretű, 10-12 ezer négyzetméteres irodaház meríti csak ki a 200 millió forintos felső határt, az ingatlanforgalom jelentős része ennél alacsonyabb értéken bonyolódik, így ezt ő még mindig soknak tartja. Ráadásul ezt az illetéket akkor is meg kell fizetni, ha a céggel együtt kerül értékesítésre az ingatlan. Jobbnak tartott volna egy 50 millió forintos küszöböt, ami megfizethető, és nem ösztönzi a vevőt és az eladót egyaránt optimálisabb struktúrák keresésére. Ha legalább a vevő érdekeltté tehető lenne részesedésszerzés helyett az ingatlanvásárlásban, akkor sokkal nagyobb eséllyel lenne sikeres a közteherviselés ilyen átalakítása.
Szalay Rita
h i r d e t é s Kapcsolódó cikkek: Ajánlott linkek:
|






