[2009.06.19. 10:17]

A lap által megkérdezett áramcégek határozottan azt állították, hogy a mostani áremelés a nemzetközi olaj- és áramárzuhanás ellenére is növekvő költségeikre vezethető vissza. A költségek növekedése viszont a piaci szereplők és a kormánypártok közötti megegyezésekhez vezethető vissza. A legnagyobb költségemelkedést az okozta, hogy a Budapesti Erőmű tavaly ugyanis alkut kötött a kormánnyal: cserébe azért, hogy az állam uniós nyomásra felmondja az erőműtől vásárolt áramra kötött hosszú távú szerződést, az erőművet egy jogszabály-módosítással bevonják a "kötelező átvételes" körbe. Vagyis a piacinál magasabb, fix tarifát fizetnek neki. Az erőmű az árammal együtt távhővel is ellátja Budapestet. A távhő árát viszont azért tudja csökkenteni az erőmű, mivel az áramért kiemelt tarifát kap. A kötelező átvétel azonban már a tavalyi dupláját, az ország egész áramfogyasztásának 30 százalékát teszi ki. Ez viszont a területi áramszolgáltatók terheit növelte, amit most érvényesítenek.

Az viszont kérdéses, hogy mikor érvényesül a hazai áramárakban a nemzetközi olaj- és áramtőzsdéken fél-egy éve tartó esés. A lap számítása szerint ennek elmaradásával 500 milliárdos többlethez jut az áramágazat. A MEH ezt azzal cáfolja, hogy a hazai áramtermelés csak kismértékben alapul a nemzetközi trendek szerint árazott gázon, az erőművek inkább szén- és atom alapúak. A tőzsdei energiaárak tehát szerintük nálunk nem is irányadók.

Boross szerint a szolgáltatók akkor tudnak árat csökkenteni, ha a nagykereskedő, az állami Magyar Villamos Művek (MVM) is megteszi ezt a lépést. Elvileg a gázárak októberi csökkenése megjelenik az MVM áramtarifájában is. A mostani áremelésbe viszont Boross szerint már beépítették a várható gáz-, illetve nagykereskedelmi áramár-csökkentést, vagyis várhatóan áramárcsökkenésre októberben nem kerül sor.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek