HUF hírek
Ma megtorpant a forint, de folytatódhat az erősödés
Az euró/forint árfolyamának minimális mértékű korrekcióját hozta a csütörtöki kereskedés; a hazai fizetőeszköz 262-ig gyengült az euróhoz képest.
[2010.03.18. 17:10]
Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Gyorsreagálású önvédelmi osztagokat állítanak fel a kilakoltatások ellen az emberek
A csőlakók országa leszünk: 750 ezer devizahiteles került bajba

[2009.05.06. 18:41]

Otthonvédők néven társadalmi összefogás alakult a Magyar Szociális Fórum, a Civil Nemzeti Csúcs és a Civil Összefogás Fórum szervezeteinek részvételével, amely a kilakoltatások ellen kíván fellépni. 750 ezer bajban lévő hitelesről tudnak, ha kell önvédelmi zónákat alakítanak, hogy megvédjék a lakókat. Bajnai Gordontól azonnali tárgyalásokat követelnek.


A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
Összefogtak az Otthonvédők

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője a mai sajtótájékoztatón elmondta, hogy Otthonvédők néven társadalmi összefogás alakult a Magyar Szociális Fórum, a Civil Nemzeti Csúcs és a Civil Összefogás Fórum szervezeti keretein belül – több mint száz civil szervezet részvételével –, hogy a kilakoltatások azonnali leállítását követeljék. Két eszköz van a kezükben: az egyik politikai, a másik fizikai. Az első jegyében ma levelet írtak Bajnai Gordon miniszterelnöknek, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat. Ha azok nem vezetnek eredményre, jöhetnek az akciók, amelyek alapjául a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége által kezdeményezett Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák (GYÖZ) szolgálhatnak. Mint írják: „a Gyurcsány-kormány által tavaly beiktatott jogszabály-módosítás lehetővé teszi, hogy az eljárásokat kivonják a bírósági végrehajtás alól, így a bankok csomagokba rendezve eladják kétes üzleti köröknek adósaik tartozásait.”

Ma Magyarországon több százezer embert fenyeget kilakoltatás egyrészt amiatt, hogy deviza alapú hiteleiket a forint meggyengülése miatt nem tudják törleszteni, másrészt, hogy nem tudják kifizetni a közüzemi díjhátralékokból felhalmozódott adósságukat. A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete szerint megközelítőleg 750 ezer devizahiteles nem tudja törleszteni adósságát. A devizahitelesek 40 százaléka több mint egy hónapja késlekedik a törlesztéssel. Attól tartanak, hogy augusztusra, a három hónapnál hosszabb tartozás következtében „hitelbedőlési hullám” indul el. A közüzemi számlák tekintetében 720 ezer díjhátralékosról tudnak. Közülük 470 ezren három hónapot meghaladó tartozást halmoztak föl, közülük 210 ezren pedig fél millió forintnál is többel tartoznak.

Levél a miniszterelnöknek

Az Otthonvédők a miniszterelnöknek írott levelükben azonnali állami beavatkozást követelnek a bajba jutottak érdekében, mielőtt a kilakoltatás tömegessé, társadalmi méretű problémává válnék. Azonnal tárgyalni szeretnének Bajnai Gordonnal. Azt követelik, hogy:

• „Azonnal állítsák le a kilakoltatásokat! Ne engedjék meg, hogy megfosszák az embereket egyetlen otthonuktól!

• Foganatosítsanak fizetési moratóriumot, és dolgozzanak ki az érintettekkel karöltve olyan megoldást, amely lehetővé teszi, hogy az adósok megőrizzék otthonukat, és erejükhöz mérten törleszteni tudják adósságukat anélkül, hogy mindennapi megélhetésük (táplálkozás, ruházkodás, iskoláztatás, közlekedés, díjfizetés) lehetetlenné váljon.”

Az adósok sokk hatása alá kerülnek

Dr. Szöőr Anna, a Civil Összefogás Fórum szóvivője hozzátette, hogy a válság miatt sokan kényszervállalkozókká váltak, „a betéti társaság ügyvezetője pedig a saját teljes vagyonával, így akár a család lakott ingatlanával felel.” Kitért arra is, hogy az adósok jelentős része a hirtelen jött sokk miatt nem tudja kezelni a problémát, „pszichésen hárítja, ha jön a felszólítás, vagyis a szemetesbe dobja a felszólító levelet. Jellemzően csak a sokadik felszólító levél átvétele után, jelentősen megkésve kér kétségbeesésében segítséget.” Ezért kezdeményezik egy tájékoztató füzet megjelentetését, amely „a nehéz helyzetükben meggondolatlan lépés előtt álló, a sokk hatása alatt gyakran debilizáló szorongással küszködő embereknek segít abban, hogy az önvédelmi hálózat bevonásával, jóval a végstádium előtt érvényesítsék érdekeiket.”

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány képviselője problémaként említette, hogy általában túl későn kérnek segítséget az adósok, amikor már nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Pedig sokféle lépést tehetnek saját érdekükben, így fizetési haladékot kezdeményezhetnek, a végrehajtóval tárgyalhatnak, a méltányosság figyelembevételét kérhetik. Az is elhangzott, hogy az árverezéssel foglalkozó cégek között jelentős számban szerepelnek offshore cégek, ezért nem értik, hogy a miniszterelnök, aki harcot hirdetett az offshore cégek ellen, miért nem tesz semmit. Sípos József az MSZP Társadalompolitikai Tagozata nevében az Otthonvédőket támogatásukról biztosította: „követeljük a banktőke mohóságának megállítását.”

Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák
„A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége kezdeményezi Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák (GYÖZ) kialakítását. A lakóterületek kisebb egységeiben élő, egymást legalább látásból ismerő emberek szólítsák meg egymást, ismerjék fel, hogy össze kell fogni, lépjenek túl az elválasztó és szembeállító ostoba dilemmákon (pl. jobboldali vagy baloldali), határozzák el, hogy figyelnek egymásra, és az adott területet (városrész, falu, kerületi kistérség, stb.) nyilvánítsák Gyorsreagálású Önvédelmi Zónává. Ennek lényege: riadóláncszerűen szervezzék meg, hogy abban a pillanatban, ahogy híre megy, hogy valahol megjelentek a kilakoltatók, azonnal összpontosuljon a kilakoltatás helyszínén legalább 40-50 elszánt, bátor és fegyelmezett férfi, és kergesse el őket.”
„A kormány csalásban bűnrészes”

A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke pedig azt jelezte, hogy honlapjukra óránként 20-30 banki károsult regisztrál, érzékeltetve ezzel a baj mértékét. Szerinte a PTK által meghatározott csalás fogalmát a korábbi Gyurcsány-kormány kimerítette, hiszen mikor dübörgő gazdaságról beszélt, akkor ösztönözte az embereket arra, hogy vegyenek fel számolatlanul kölcsönöket. „A biztonság hamis illúzióját” terjesztették, ezáltal közvetetten bűnrészesekké váltak. Honlapjukon azt nyilatkozzák: „a Ptk. 210.§(1) szerint aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Elég nehéz lenne bizonyítani azt, hogy a bankoknak tudomása volt a valós gazdasági helyzetről, de a kormány felelőssége minden kétséget kizáróan megállapítható.”

Fiktív pénzek a Magyar Nemzeti Bank számláján?

Karacs Lajosné, a Munkáspárt alelnöke szerint állampolgári jog a lakhatás. Egy másik hozzászóló hozzátette, hogy szégyen az, hogy a magyar alkotmányban a lakhatási jog nem szerepel, noha Franciaországban alapjog. Mások viszont megjegyezték, hogy az alkotmányban szerepel a tisztességes élethez való jog, ami gyakorlatilag ugyanezt jelenti. A Magyar Rendszerváltók Országos Szövetségének képviselője pedig azt mondta, hogy az országban jelenleg „fiktív pénzzel fiktív hatalmaskodás” zajlik. Az Antifasiszta Liga azt is követeli, hogy az IMF-hitelből árfolyam-kompenzációban részesítsék a forint meggyengülése miatt szorult helyzetbe került adósokat. Valamint javasolják, hogy július 1-jén vezessék be a forint mellett az eurót is, hogy az árfolyamkockázat megszűnjön.

Varga István elnök a Magyar Adófizetők Országos Szövetsége nevében a kereskedelmi bankok összevont mérlegére hívta fel a figyelmet, ami alapján kijelenthető, hogy forintban vették fel az emberek a hiteleket, mégis devizában számolják el nekik. Majd elmondta, hogy hazugság az, hogy nincs pénz az országban, csak az utóbbi hónapokban 40 milliárd eurónyi spekulatív tőke került Magyarországra. Közel 4500 milliárd forint parkol a Magyar Nemzeti Banknál, amiért a bankok kamatot számolnak fel, miközben semmi nem történik ezzel a pénzzel.



Önvédelmi Zónák alakulhatnak

A Magyarok Szövetségének képviselője azt mondta, hogy a hatalmon lévők mottója: „a nyereséget privatizálni, a veszteséget társadalmasítani.” Teljes mellszélességgel kiállnak a VÉSZ által kezdeményezett ún. gyorsreagálású önvédelmi zónák mellett. A kilakoltatások kezdete, április eleje óta konkrét esetek bizonyítják, hogy összefogással, fizikai fellépéssel, a sajtó mozgósításával meg lehet akadályozni a végrehajtásokat, és azt, hogy lakásmaffiák kezébe jussanak elárverezett otthonok. Simó Endre zárszavában azt kérdezte: „a csőlakók országa leszünk?"

Farkas Tibor

Hozzászólások
h i r d e t é s

Kapcsolódó cikkek:

Ajánlott linkek:
Szavazás
Ön szerint az ingatlanárak a jövőben még tovább csökkennek?
Nem, ennél alacsonyabb árak már nem lehetnek
Igen, néhány százalékkal még eshetnek az árak
Igen, akár 10 százalékkal is csökkenhetnek az árak
Igen, akár 10 százaléknál nagyobb mértékben is csökkenhetnek az árak