[2009.04.24. 18:56]

Veszprémben gyermekről mondanának le a szülők

A napokban a válság olyan következményéről hallhattunk, amely felülírja az eddigi nehézségeket: szülők otthonokba adnák gyermekeiket, ha erre a törvény lehetőséget teremtene. Az apa és az anya a válság miatt ugyanis olyan helyzetbe került, hogy úgy gondolják, jobb, ha az állam gondoskodik gyermekükről. Az új gyermekvédelmi rendszer fennállásának 12 éve alatt egyszer sem fordult elő hasonló eset - mondják a veszprémi gyámhivatal dolgozói, akik a kérés teljesítésével megszegték volna a törvényt. A jogszabályok szerint ugyanis anyagi okok miatt egyetlen gyereket sem választhatnak el a családjától. Úgy tudjuk, hogy a veszprémi városvezetés gyermekek átmeneti otthona létesítését tervezi, ha idén többen is hasonló helyzetbe kerülnének. Az illetékeseket az üggyel kapcsolatban kerestük, de nem kívántak nyilatkozni. A gyámhivatal vezetője dr. Purda Zsuzsanna viszont nemrég azt mondta, hogy a náluk mostanában tapasztalt jelenség valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, egyelőre ugyanis nem tudják, hogy a gazdasági válság miatt létfenntartási gondokkal küzdő családok közül hányan kényszerülnek még hasonló lépésre. Az esetek figyelemre méltóak, hiszen alig néhány hét alatt négy gyerek vált veszélyeztetetté anyagi okok miatt egyetlen városban - magyarázta, Veszprém Város Gyámhivatalának vezetője. Azt azonban hangsúlyozta, hogy az állami gondozás semmiképpen nem azonos az örökbefogadással, azt sem a családok nem kérték, sem a törvény nem teszi lehetővé. Ezek mellett dr. Purda Zsuzsanna azt sem hiszi, hogy a gyámhivatali törvényt kellene módosítani, az véleménye szerint bevált a gyakorlatban, jól védi a gyerekek érdekeit. Problémásnak tartja viszont, hogy úgy születnek kormányintézkedések, hogy azoknak a hatásait nem elemzik, vagy nem helyeznek rá súlyt. Példaként említette a gyed időtartamának leszállítását, ami után nem lehet majd tudni, mit kezdenek a munkába visszakényszerített szülők a gyermekeikkel, hogyan oldják meg az ellátásukat. A veszprémi gyámhivatalnál egyébként többen jelezték, hogy korábban otthonban elhelyezett nagykorú, de beteg gyermeküket, szülőjüket most magukhoz vennék. A munkanélkülivé váló családoknak ugyanis hirtelen nagy szükségük lett a biztos bevételnek számító nyugdíjra.



Sorstalanság?

Dermesztően nagy számban lehetetlenülnek el családok, ha a válsághatásoktól nem szabadulnak meg az egyoldalú érdekek - ezt az Országos Érdekérvényesítő Iroda nevében Országbíró Zoltán mondta. Szerinte például a sokak által már-már kifizethetetlen hitelek - így a devizában felvett lakáshitelek - felelősségét a bankokra kellene hárítani. A tartozási csapda következményeként megjelent jelenségre pedig - mely szerint családok mondanak le gyermekeik neveléséről - a szakember annyit mondott: belegondolni is elszomorító, ha egy szülő a gyermekét úgy kénytelen védeni, hogy közben lemond róla a mindennapokban. Önállóan a gyermekvédelem intézményrendszere még enyhíteni is erőtlen a gazdasági válság társadalmi jelenségeit. A parlamenti lobbi szakember egyébként sem a veszprémi jelenséget nem tartja szükségszerűnek, sem pedig a nyárra várt, szakértők és közgazdászok által jósolt árverési, kilakoltatási hullámot. Szerinte ezt úgy lehet elkerülni, ha minden párt leül és döntéshozói párbeszédet folytat. Ezek mellett Országbíró osztja dr. Purda Zsuzsanna véleményét: a mindenkori kormányok legnagyobb mulasztásait a jogalkotásban a hatástanulmányok hiánya jelenti, azaz a döntéshozók úgy alkotnak törvényeket, hogy azoknak nincs semmi alapjuk. Emiatt konkrét politikai-gazdasági lobbi indítványokat is egyeztetett április 7-én dr. Kovarik Erzsébet szociálpolitikai szakállamtitkár és Országbíró Zoltán: tavasszal ugyanis a családjogi törvény alakításakor jelentős változásokat él meg a jogalkotás a gyermekvédelem szabályozásában. A parlamenti lobbista úgy véli, hogy a jogszabályok mögötti emberi sorsok - a gazdasági válság jelen helyzetében és Bajnai Gordon családokat, egyedülállókat, gyermeket egyedül nevelőket hátrányosan érintő megszorító tervezett intézkedései - ésszerű és hatékony gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézményrendszer-működtetést sürgetnek. Országbíró Zoltán a tömeges szülői panaszok okán a politikai-gazdasági lobbi indítványokban a gyámhatósági eljárás következetesebbé tételét, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézetek erősebb szolgáltató jellegét hangsúlyozta.

Egyszer véget ér

Csak Békés megyében az első negyedévben már fele annyi gyerek került állami gondozásba, mint tavaly egész évben. A gyermekvédelmi szakemberek szerint a drasztikus növekedés egyértelműen a nehéz helyzetbe került családok megélhetési problémáira vezethető vissza. Becslések szerint, ha a kormány nem javít sürgősen a rászorulók életkörülményein, akkor év végére megtelnek az intézmények az állami gondozásba adott gyerekekkel. Ebből a gazdasági helyzetből pedig bizony olyan krízishelyzet alakul ki a családokban, amit már az alapellátás nem tud kezelni: az alapellátás hiába veszi védelembe a probléma jelzésekor a családokat, ha azt a problémát ott helyben nem tudjuk kezelni, akkor sajnos ki kell emelni a gyermeket a családból – szögezte le Sziszák Katalin, a Békés Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatója. Az állami gondozás normatívája jelenleg csupán az ellátás felére elég, a hiányzó összeget a fenntartó megyei önkormányzatoknak kell előteremteni. Ha a problémás családok száma továbbra is ilyen mértékben emelkedik, félő, hogy az év végére a gyermekvédelmi rendszer már nem tud mindenkin segíteni, s akkor minden véget ér.

A főváros megússza?

A fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál nem tapasztaltak a veszprémi esethez hasonlót, sőt az általuk felügyelt otthonokban való elhelyezések száma sem növekedett az elmúlt hónapokban - mondta dr. Radoszáv Miklós igazgatóhelyettes. A szakemberek azonban számolnak azzal, hogy lesznek gyermekáldozatai a válságnak, az intézményekben való megjelenésük viszont csak később, egy-másfél év múlva várható. A folyamat azonban nem jelezhető egyértelműen előre, hiszen a családi pótlék összege egyelőre túl magas ahhoz, hogy a megszorult családok - a gyerek állami gondoskodásba adásával - lemondjanak róla. Budapesten kívül 14 megyében nőtt jelentősen a gyermekvédelmi szakellátásba bekerülő gyerekek száma. Az idei év első két hónapjának adatai alapján az idén további nyolcszázalékos emelkedést prognosztizálnak. (Nógrád és Békés megyében csaknem ötvenszázalékos emelkedés várható). A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztálya a gazdasági válság miatt az elmúlt év őszétől kiemelt figyelmet fordít az állami gondozásba kerülő gyermekek létszámára. A Főosztály a KSH adatgyűjtésén kívül ezért kéthavonta bekéri a valamennyi megyében és a fővárosban működő területi gyermekvédelmi szakszolgálatoktól ezeket az adatokat.

Megdöbbentő eredményt kaptak:

2000 óta a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek száma évről-évre változott – közölték a minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályán. Tavaly decemberben a 2008-as év első 10 hónapját elemezték, és arra számítottak, hogy a 2007-es év végihez fog hasonlítani a helyzet. Azonban a tavalyi év végén jelentős mértékben emelkedett a szakellátásban elhelyezett gyermekek létszáma. Tavaly októberben már 11 megyében több gyermek került állami gondozásba, mint 2007 év végén.