[2009.03.31. 19:05]

Kitörési pont lehetne ez az iparág

A kiállítással kapcsolatban a szervező REECO Hungary Kft. ügyvezetője, Varga István elmondta: 86 kiállító részvétele biztos, amely már most meghaladja a 2008-as részvételt. Mindez egyértelműen a piaci szereplők elszántságát jelzi, dacára a nemzetközi mércével kevésbé kedvező hazai szabályozási környezetnek.



Tavaly új jelenség volt, hogy több multinacionális energetikai szolgáltató is megjelent, amelyek “a fenntartható növekedés egyik kulcselemét a megújuló energia hasznosításában látták”. Idén a nagyobb cégek elmaradnak, viszont a hazai kkv-k, valamint ezeket tömörítő, integrált szolgáltatásokat kínáló klaszterek részvétele erősödik: az eddig regisztrált kiállítók háromnegyede ilyen, javarészt piaci kitörési pontot kereső magyarországi kis- és középvállalkozás.

Varga kulcsfontosságúnak tartja, hogy Magyarország felelős döntéshozói összehangolt gyakorlati cselekvést mutassanak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos iparág emelkedő pályára állításához. Erre számos lehetséges eszköz áll rendelkezésre: felhasználói és gyártói adókedvezmények, pályázati rendszerek nagyfokú egyszerűsítése, erőteljes kommunikációja, a megújulóenergia-termelő berendezések telepítésének szabályozása és nem utolsósorban helyi támogatása.

Hozzátette: „A megújuló energiák hasznosításához korántsem csak pénzre vagy új eszközök megvásárlására van szükség; jóval fontosabb a szemléletváltás és a rendszerben történő gondolkozás, ezáltal pedig az aktív cselekvés.” Példaként hozta fel, hogy a megújuló energiára vonatkozóan 8 szakhatóság ténykedik egymás mellett párhuzamosan; eközben nem látható a palettán a meglévő fenntarthatósági stratégiákat összefogó felelős szervezet.


Koncepció nélkül születnek döntések?

A konferencián Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója kifejtette, hogy semmilyen jelét nem látja a Megújuló Energia Akció Program kialakulásának. Hozzátette: az a jellemző, hogy a megújuló energia kérdésében koncepciók nélkül születnek döntések. Ilyen például a hőszivattyús kapacitások kialakítása, amelynek kapcsán célszerű lenne az ehhez szükséges villamos energia igény kalkulációja. A szélenergiára alapozó beruházások esetében sem készült megfelelő hatáselemzés, így aztán “meglepte az államot”, hogy mintegy 1000 megawattos szélenergia kapacitásra adtak be engedélyezési papírokat. Erre aztán “elrettentő, restriktív intézkedés” született, és 330 megawattban korlátozták a kiadható engedélyeket, de a további szabályozási anomáliák miatt ebből is csak 130 MW épült meg máig.

Ámon Ada szerint Magyarországon a napenergia jelenti a legnagyobb potenciált, ezért a kormánynak arra kellene összpontosítania, hogy ezt az ország lakossága minél gyorsabban és minél szélesebb körben ki tudja használni. Követendő példaként az önkormányzatok napenergia felhasználását célzó „Napkorona Bajnokság”-ot említette.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a legfontosabb lenne a stabil jogszabályi környezet biztosítása, továbbá határozott keretrendszer nyújtása a tőkebefektetőknek; így hosszú távú kiszámítható piaci feltételek, például az átvételi menetrend terén, valamint stabilitás az átvételi árban és a hitelfelvételnél. Jelentős egyszerűsítésre van szükség a pályázatok engedélyezésnél is, hiszen például egy jelentősebb hőszivattyús beruházásnál 17 (!) hivatal engedélyét kell kikérni.