|
Lakberendezési kisokos: a komód
Mit, hol, mennyiért?
[2009.03.08. 16:43]
Bármelyik szobába tehetjük, bármit tárolhatunk benne, és bár fiatal bútornak számít – hiszen “csak” néhány száz éve született - úgy tűnik, soha nem megy ki a divatból.
Szarkofágról mintázták
A komód eredetileg a nappaliba szánt, alacsony fiókos szekrény volt, mely a XVII. század közepén terjedt el, s a XVIII. században tett szert nagy népszerűségre. Neve a francia commode, azaz kényelmes vagy kényelmesen szóból származik, hiszen a nehezen kezelhető ládát váltotta fel. Bár antik domborműveken is ábrázolják, feltalálását Ch. Boulle nevéhez kötik, aki az első példányt XIV. Lajosnak készítette, s érdekes módon egy egyiptomi szarkofágról mintázta. A fiókok ekkor még egymás mellett helyezkedtek el, s XV. Lajos idején terjedt el az a típus, melyben egymás fölé helyezték el a fiókokat. E magas komódot chiffonière-nek, azaz ócska rongynak nevezték, de biztosak lehetünk benne, hogy a francia udvarhölgyek nem ilyesmit tároltak benne. A sifonér szó egyébként Magyarországon is elterjedt, ahogy a német Schublade, azaz sublót szót is használjuk a komódra. A XIX. századtól kezdve a komódot főleg hálószobabútorként tartjuk számon. Praktikusságban verhetetlen A komód elsődleges funkciója a tárolás, s számos dolog elrejtésére alkalmas: tehetünk bele fehérneműt, ruhát, ékszert, ágyneműt, iratokat, sőt még tévékészüléket is. Ebből a felsorolásból is látható, hogy a komód manapság éppúgy elhelyezhető a hálóban, mint a gyerekszobában, a nappaliban, az előszobában, vagy az étkezőben. A gyerekszobában a magasabb komódok tökéletesen alkalmasak pelenkázónak - hogy a gyermek le ne essen, a bababútorboltban kapható komódokhoz lehet peremet vásárolni - a nappaliban pedig jól mutatnak azok a hosszabb, alacsonyabb típusúak, melyeket a térbe állított kanapé háta mögé helyeznek. Az előszobát praktikussá tehetjük egy a sapkákat, kesztyűket, sálakat rejtő komóddal. Elég fölé egy tükör, rá a telefon és a kulcstartó, mellé pedig egy cipőhúzó szék. Egy modern étkezőben pedig a komód kitűnően ellátja a tálalószekrény szerepét is.
Minőségellenőrzés Bárhol is helyezzük el a komódot, olyan bútordarabról van szó, melyet naponta akár többször is használunk, így különösen fontos, hogy vásárlás előtt ellenőrizzük a minőséget. Ha a komód fából készült, szenteljünk különös figyelmet a hátoldalnak és a belső részeknek. Általában ugyanis hátul, vagy a fiókok kihúzása után belül figyelhető meg a legjobban, hogy milyen az eldolgozás, ragasztás, pácolás és felületkezelés minősége. Sok esetben a fának látszó bútor MDF-alapú, és felületi fóliákkal, lakkozással, vagy szín- és erezetazonos műanyagokkal varázsolják fává. Figyeljünk, ne essünk át a ló másik oldalra; a kézzel készült bútorok felülete nem annyira egyenletes, mint a gépi munkával előállítottaké, mégis jobb minőséget képviselnek. Gyermekesek, vigyázat A bútorlapból készült komódok esetén az anyagszerkezet vastagságára és a kidolgozás minőségére kell figyelmet fordítani. Az 1,4 centiméternél vékonyabb anyagból készült komódokat nem ajánlott megvásárolni. A gyenge vagy kevés számú vasalat, a látható csavarok, csavarfejek igénytelen előállításra utalnak. Bármilyen anyagból készüljön is a komód, figyeljünk a statikára. Nyissuk ki az ajtót, húzzuk ki a fiókokat, és nézzük meg, megbillen-e ettől a bútor. Ellenőrizzük a síneket, hiszen tipikus “komód-betegség”, hogy élete során többször kell cserélni őket. Kisgyermekes családokban, de akár kényelmi szempontból is érdemes öncsukódó fiókokkal rendelkező komódot vásárolni, így a gyermek nem tudja az összeset egyszerre kinyitni, az egyikre állva magára borítani a bútort. Ezt elkerülendő, a komódot akár a falhoz is erősíthetjük. Daczi Dóra
h i r d e t é s Kapcsolódó cikkek: |





