[2009.02.20. 13:41]

- Ott milyen "extra" megoldásokat alkalmaznak?

- A hotel azért különleges, mert Magyarországon nem igazán épült még olyan ház, amelynél megtehettük volna, hogy a folyó hőmérsékletét használjuk föl az energianyerésre: a hotel falaiba és mennyezetébe csőlírán keresztül vezettük be a folyó vizét, amely nyáron hűti, télen pedig temperálja a szobákat. Az energianyerési mód tehát adott, de még így is vannak vele gondok, hiszen más hőmérsékletű vizet engedünk vissza a folyóba, mint amilyet kiveszünk belőle. A Helmut Jahn tervezte bonni Deutsche Post Tower-nél is hatalmas ciszternákban forgatják például vissza a Rajna vizét, és csak meghatározott szisztémával engedhetik vissza a folyóba. Ez az eljárás azonban még mindig jobb, mint a termálvizet használni, hiszen azt ásványvíz-tartalma miatt nem engedhetjük vissza a természetes vizekbe, és hűteni sem tudunk vele.

- Nagyobb volumenű épületeknél létezhet "teljesen zöld" megoldás?

- Az ilyen építményeknél több száz fős rendezvénytermeket és éttermeket kell működtetni, hűteni és fűteni, úszómedencékben kell keringetni a vizet. Egyelőre nincs is kolléga, aki hotelek vagy irodák esetében a passzív rendszerig el tudott volna jutni. Másrészt manapság mindenre ráfogják, hogy öko, pedig ez a fogalom nincs is pontosan definiálva. Az új New-York-i ökohotel például nem mutat fel olyan erényeket, mint az esztergomi fejlesztés, mégis minősítették az épületet. Én ugyanakkor az esztergomi épületre se vágnám rá, hogy ökohotel: ezt akkor mondhatnánk, ha minden energiát külső forrás bevonása nélkül nyernénk, azaz egy passzívházat építenénk.



- Az esztergomi hotelnél a Dunából nyerik a legtöbb energiát. Ilyen jellegű fejlesztéseket csak hasonló vízhozamú folyamok mellett lehet elképzelni?

- Igen, egy ilyen létesítmény működtetéséhez elengedhetetlen a dunai-tiszai lépték. Hasonló rendszert termál- vagy talajvízen keresztül nehéz lenne kiépíteni. Más megoldások persze vannak: Ausztriában van például egy-két pozitív értelemben vett dilis hotel, de az ökohotel mint műfaj, inkább a panziókat és a sporthoteleket jellemzi. Az osztrákok élen járnak ezen a téren: az ő ökohoteleik nem vízparton vannak, hanem a táj geotermikus energiáját használják. Gyönyörű példa ezek mellett a bretagne-i Quiberon hotel is, amelynek üzemeltetői az ár-apály jelenség energiatermelő hatását használják ki.

- Mi a helyzet a napkollektorokkal?

- A kollektorról egyelőre senki nem látja be, hogy megtérül, emiatt pedig egyszerű "passzió" marad. A Pannon irodaházon is van például ilyen szerkezet, de inkább játéknak, nem pedig azért, hogy a melegvíz-ellátást azon keresztül oldjuk meg. Ennek oka, hogy a mi klímánkon a napkollektorok működése kiszámíthatatlan: ha februárban felhős az égbolt, már melegíthetjük is hagyományos módon a vizet. Másrészt egy napkollektor nagyon meghatározó építészeti elem, a magastetős házak nehezen viselik.

- A fejlesztők mit mondanak? Megtérülés mindenek előtt?

- Érdekes, hogy olyan kliensem nincs, aki magának épít irodaházat, és ne használná a környezettudatos rendszereket, és olyan kliensem szintén nincs, aki bérirodát épít, és használná azokat. Kettévált a világ, szomorúan jelentem: amikor az építtető vágya a ház építése, nem pedig a megtérülés figyelése, egyszerűen nem érdemes nem megújuló energiaforrásokat használni. Annyival praktikusabbak az ilyen rendszerek, annyival könnyebb a kezelésük, annyival logikusabbak, annyival természetközelibbek, hogy értelmetlen mellőzni őket. De bérirodaháznál ez sajnos nem szempont. Pont most vagyunk túl egy budapesti vizsgálaton: szerettünk volna egy olyan zöld irodaházat, amelynél a kevésbé jó elhelyezkedést zöld gondolkodással, azaz zöld megoldásokkal ellensúlyozzuk. De felsültünk. Kiderült, nem érdekli a bérlőt, mennyit fogyaszt az épület, csakis az érdekli, havonta mennyit kell fizetnie. Pedig ha kiszámolnánk, mennyibe kerül egy-egy iroda 20 évig történő bérlése és üzemeltetése, kiderülne, hogy egy nagyobb cégnek érdemes lenne irodabérlés helyett saját, alacsony üzemeltetési költségű székházat építenie.