[2009.01.16. 16:14]

Újgenerációs plázák nyomában

A Köki, azaz a Kőbánya-Kispest intermodális központ a főváros egyik legforgalmasabb és legfontosabb közlekedési csomópontja, amelyen naponta közel 200 ezer ember halad keresztül, a buszpályaudvar pedig napi 1100 jármű indítását és fogadását bonyolítja le. Sok éve lerobbant állapotban tengődik, az államnak, a BKV-nak és az önkormányzatnak nincs forrása a megújításra, most itt van az R-Co Ingatlanforgalmazó Zrt., amely vállalta, hogy saját bevásárlóközpontja mellett közösségi fejlesztéseket is épít – ez a közterület megújítását, valamint közlekedési csomópont korszerűsítést jelent. A beruházás az eredeti ütemtervnek megfelelően halad, a bevásárlóközpont 2010-ben megnyitja kapuit. Az üzlethelyiségek iránt komoly kereslet mutatkozik. Több jelentkezővel, köztük több nagy céggel már megszülettek az előbérleti szerződések – mondja Légrádi Petra, az R-Co kommunikációs és marketing igazgatója.

A csomópont megújítása olyan összetett projekt, amely volumenét és komplexitását tekintve a Károly Róbert Körút és a Váci út metszéspontjában, a metrómegállónál zajló AL Holding-fejlesztéshez hasonlítható. Ezek az ún. regionális városközpontok valójában a budapesti városfejlesztés több évtizedes lemaradását pótolják, hiszen anno a külvárosok rohamléptékű fejlesztése, a monumentális lakótelepek építése során a széleskörű szolgáltatások, a közösségi terek megalkotása csupán az élelmiszerboltig, a fodrászig, a patyolatig és a játszótérig terjedt. Másrészt az ilyen típusú multifunkcionális projektek az újgenerációs plázák sajátja is, hiszen a hagyományos bevásárlóközpontokra már kisebb a kereslet, a konkurencia is nagy. Ezért az új projektek a kereskedelmi és irodafunkciók mellett a kerületek új központjaivá válnak, ahogy ez az újbudai Allee esetében is megvalósul.



Egyezkedtek vagy megegyeztek?

A Köki-beruházással kapcsolatban áprilisban kezdődött a huzavona, amikor a metrómegálló felüljáróját bontó munkások és az üzlettulajdonosok konfliktusba keveredtek. A tulajdonos BKV akkor azt nyilatkozta, hogy már mindenkinek el kellett volna hagynia a területet. Három nappal később végül elkezdődött a bontás. Aztán jött a hír, hogy a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte a környezetvédelmi hatóság határozatát, és a bevásárlóközponttal kapcsolatban új eljárást kell indítani. A Levegő Munkacsoport és a helyi lakosokat képviselő szervezetek még tavaly fordultak bírósághoz az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) határozata ellen, amely korábban azt állította, hogy az 53 ezer négyzetméter kereskedelmi szintterületet tartalmazó bevásárlóközpontnak „a környezetre jelentős hatása nem lesz”. A pernyertes társadalmi szervezetek csak úgy tudják elfogadni a bevásárlóközpontot, ha a tervezett épületek nagyságát jelentősen csökkentik és helyükbe a terepszinten valódi, biológiailag aktív zöldfelületek, közparkok kerülnek kialakításra.

A bíróság 2008 novemberében végül feloldotta az építkezés felfüggesztését elrendelő határozatát, miután a kezdeményezők visszavonták keresetüket. A beruházó az elmúlt időszakban többször is egyeztetett a környék lakástulajdonosaival, akik meggyőződhettek arról, hogy a központ megépítésével párhuzamosan rendezett környezet és zöldterület is létrejön – nyilatkozta Légrádi Petra. Gajda Péter kispesti polgármester szerint ez a megállapodás a környéken lakóknak fizetett összeg miatt jött létre, amit a beruházó ajánlott fel nekik. Hozzátette, hogy 2005 óta folyamatos az egyeztetés a lakókkal és a civilekkel is. Az önkormányzat is tárgyalt a beruházóval, így nyomására csökkent pl. a terület beépítési szintje is.

A Levegő Munkacsoport ismét akcióban

„Bár az OKTVF az új eljárás keretén belül is olyan határozatot hozott, miszerint a létesítmény megvalósításának jelentős környezeti hatása nincs, ez nem jelenti azt, hogy a Levegő Munkacsoport és a Civilek Érdekvédelmi Fóruma Kispestért (CÉFÓ) elfogadhatónak tartaná az építkezést. Ezért 2008. december 10-én keresetet terjesztettünk elő a Fővárosi Bíróságnál, amelyben a határozat felfüggesztését kértük, mivel az építkezés folytatásával olyan visszafordíthatatlan környezeti hatások valósulnának meg, amelyek jóval nagyobb kárt okoznának az érintett lakosságnak, mint a végrehajtás felfüggesztése a beruházónak” – mondta az ingatlanmagazin.com kérdésére Schnier Mária, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese.

„A beruházó gyakorlatilag semmilyen olyan változtatást nem eszközölt a tervekben, amit az általa kezdeményezett megbeszéléseinken előadtunk. Nincsenek új elemek a projektben. Nem lettek kisebbek a tervezett épületek. A telepítendő zöldfelület ugyan elvileg számszerűsíthető, de az építkezés alapozására a szemben lévő lakásból való rálátás alapján feltételezhető, hogy még ezt a minimális előírást – ami mind a településrendezési tervben, mind az építési tervben elő van írva – sem teljesítené a beruházó. (Nem hagyott ki helyet számára.) Az építési hatóság (XVIII. kerületi jegyző) többszöri levélbeli felkérésünkre sem volt hajlandó ezt ellenőrizni.” – folytatta az elnökhelyettes asszony.