[2008.11.21. 17:45]

Az épülő plázák befejeződnek

Európában soha nem tapasztalt mértékű bevásárlóközpont-fejlesztés zajlik. Az idei évben mintegy 15,2 millió négyzetméter új bevásárlóközpont-területet adnak át Európa-szerte, így az összes bruttó bérbe adható bevásárlóközpont-terület 126,2 millió négyzetméterre emelkedik az év végéig – összegzi a Cushman&Wakefield (C&W) által készített „Európai Bevásárlóközpontok 2008” kutatás. Magyarországon a 66 ezer négyzetméter összterülettel rendelkező Aréna Pláza átadásával megkezdődött az újabb plázaboom. 2008-ban 70 ezer négyzetméterrel bővül a plázafelület a vidéki nagyvárosokban átadott egri Agria Parknak, a nyíregyházi Korzónak és a debreceni Fórumnak köszönhetően. 2008 második felében kb. 1,5 millió négyzetméter a modern kiskereskedelmi összterület, ebből 800 000 négyzetméter Budapesten és agglomerációjában található.

„A hitelpiaci válság a közelmúltban kezdte el éreztetni hatását a magyarországi bevásárlóközpont-fejlesztésekben és ez idáig csak néhány projektet halasztottak el. Úgy gondoljuk, hogy a kiskereskedelmi piac tovább fejlődik a következő években, bár lassabb ütemben” – mondta Szabó Viktória, a C&W kiskereskedelmi üzletágának budapesti vezetője. Magyarországon, 2009-2011 között 10 új pláza felépülése várható, bár néhány jövőbeni sorsa az utóbbi időben egyéb okok miatt elbizonytalanodott. Szakértők szerint a válság ellenére a most építés alatt álló plázák még átadásra kerülnek. 2009-ben Budapesten megnyitja kapuit az Allee és a Corvin Átrium. Bérleti díjak területén differenciálódási folyamat zajlik, amit a válság még inkább felerősít. Az élen álló házak bérleti díjai tovább emelkednek, míg gyengébb forgalmú központokban a bérleti díjak csökkennek, vagy alacsony szinten stabilizálódnak.

Budapesten túlsúlyban van a Belváros, a külső kerületek nemigen rendelkeznek valódi, jól megtervezett városközpontokkal, ezért az újabb generációs plázafejlesztések akkor lehetnek sikeresek, ha multifunkcionális projekteket valósítanak meg, vagyis a kereskedelmi funkciók mellett irodakapacitásokkal és lakófunkciókkal is kiegészül a komplexum. Ezek az ún. intermodális projektek a vegyes funkciók miatt városközpont-koncepcióval épülnek, interaktív kapcsolatba kerülnek az adott városrész helyi közösségeivel: belesimulnak az épített környezetükbe, sok zöldterülettel rendelkeznek és erősödik az entertainment-funkció, vagyis vendéglátóipari, szabadidős és szolgáltatóegységek is jelen vannak. Ingatlan-tanácsadók szerint az új fejlesztések közül a volt Budai Skála területén az ING Real Estate által fejlesztett Allee nagy jövő előtt állhat, és felzárkózhat a WestEnd-Mammut-Árkád triumvirátushoz is. Hiszen vonzáskörzetébe nemcsak a 140 ezres legnagyobb budai kerület, Újbuda sorolható, hanem egész Dél-Budát magához csábíthatja.



A bevásárlóutcákban nincs visszaesés

A bérleti díjak emelkedtek, vagy stabilak maradtak a világ 44 országában vizsgált 236 bevásárlóutca 94 százalékában, közölte a C&W a 23. alkalommal elkészített éves “Világ bevásárlóutcái 2008” kutatás alapján. Tehát a válság ellenére nem várható megtorpanás az ún. high street-projektekben, inkább lassú fejlődéssel számolhatunk. A vadonatúj felmérés szerint a New York-i Fifth Avenue lett a világ legdrágább bevásárlóutcája, amelyben a kereskedők évente akár 1,850 USD/sq.ft. bérleti díjat is fizetnek, amely 23 százalékkal magasabb, mint a 2007-es bérleti díjak. Gene Spielman, a C&W New York-i vezetője szerint „a kereskedők kritikus szemmel fogják mérlegelni a jelentős bérleti díjakat, de a hosszú távú céljaik elérése érdekében továbbra is ragaszkodnak a prémium bevásárlóutcákhoz. Jelen helyzetben a tényleges bérleti díjak talán nem tűnnek fenntarthatónak, de a stratégiai összefüggéseket tekintve a bevásárlóutcák hosszú távú exkluzív lehetőségeket jelentenek a versenyképes globális kereskedelmi márkáknak, amelyek számára a zászlóshajó-üzletek a márkakommunikáció hatékony eszközét képviselik. Véleményünk szerint ez a trend tovább fog folytatódni.

A világ legdrágább bevásárlóutcáinak rangsorában New York után, Hong Kong, Párizs, Milánó és Dublin következik. Idén az élvonalba tartozó London visszaesett a 6. helyre, és Tokió is már csak a 7. helyen található a rangsorban. A budapesti Váci utca a 30. helyre lépett vissza a tavalyi 28. helyről. Budapest legfőbb bevásárlóutcájában idén 1,560 euró/négyzetméter éves bérleti díjat fizetnek a kereskedők, amely euróban számolva 8,3 százalékos emelkedést mutat a 2007. évi bérleti díjakhoz viszonyítva. „A rangsorban történt változás a Váci utca bérleti díjainak optimalizálását mutatja” – mondta Szabó Viktória. Az üzletek átlagos bérleti díjai 2008-ban a Váci utcában 90-120 €/nm/hó, míg az Andrássy úton 60-100 €/nm/hó között mozognak. A belvárosban a bérleti díjak emelkedése tapasztalható.