[2008.10.22. 16:00]

Megtévesztések, fiktív adásvételek

Hány és hány fiatal kezdi el házát építeni, és a közben kiapadó források okozta pánikban mindenféle kölcsönszerződést aláír. A „lakásmaffiás” bűncselekmények legismertebb formája a hitelügyleteket biztosító fiktív adásvételek megkötése. A sértettek általában anyagilag megszorult, vagy vállalkozásukat fejleszteni kívánó személyek; előzőek hozzátartozói vagy barátai; nyerészkedni kívánó emberek. Ezekben az esetekben ingatlanfedezetet biztosítanak a hitelező (vagy az általa megjelölt személy) részére a kölcsön futamidejének lejártára nem fizetés esetén, de jelzálog-szerződés helyett adásvételi szerződés megkötésével. Gyakran azonban az ígéret szerint „zsebben maradó” szerződés már a kölcsön futamideje alatt benyújtásra kerül a földhivatalhoz, de általában az adós egyébként sem képes törleszteni a jellemzően havi 10%-os uzsorakamattal terhelt kölcsönt.

A kutatás részletesen elemzi, hogy a bűnözők hogyan bánnak el a jóhiszemű sértettekkel. A megtévesztéssel elkövetett bűncselekményeket – amelyeknek csak egy része a fiktív adásvételek – ecsetelve idézünk a vizsgálatból: „számos esetben az eladót megillető vételár kifizetése nem történt meg, vagy azt visszavették a sértettől. Ilyenkor a sértettel elhitették, hogy majd később kapja meg a pénzt vagy azt mondták neki, hogy az ügyvéd előtt történő fizetésre csak a formaság miatt van szükség és vissza kell adnia a vételárat. Gyakori hivatkozási alap, hogy a vételár csak a vevő birtokba lépésekor jár valójában, illetve, hogy a sértett számára az eladott lakás helyett másik, megfelelőbb lakást vesznek, a szerződésbe viszont bonyolult lenne ennek tényét belefoglalni, illetve, hogy majd a jövőben eltartják és gondozni fogják az eladót. Ezek a szóbeli ígéretek azután természetesen nem válnak valóra, az áldozatokat gyakran egyik szükséglakásból a másikba költöztetik, emberi tartózkodásra alkalmatlan helyeken tartják, esetenként személyi szabadságában korlátozzák, dolgoztatják. Nem ritka, hogy az egyébként is általában rossz egészségi állapotú sértettek a lakásuk elvesztését követő lelki és testi megrázkódtatások, traumák következtében hamarosan meghalnak. Egyes esetekben a sértettek tisztázatlan körülmények között, bár a hatóságok megállapításai szerint bűncselekményre utaló nyomok nélkül, eltűntek.”