[2008.10.22. 16:00]

Kaptár-csoport

Az ORFK sajtóosztályán tévedésnek minősítették azt a felvetésünket, hogy „lakásmaffiás” bűncselekményeket elkövetők nem kerültek a rács mögé. Hozzátették, hogy a BRFK Bűnügyi Főosztály II. Vagyonvédelmi Osztálya több száz ügyben fejezte be eredményesen a nyomozást, és jelentős számú ügyben már jogerős ítéletek is születtek. Ebben a bűncselekmény kategóriában a rendőrség szerint egyértelmű csökkenés tapasztalható. Az 1990-es évek végén jelent meg az ún. lakásmaffia-bűnözés, ami az ORFK szóhasználata szerint „minőségében új formájú bűnözést” jelent. Erre reagálva a rendőrség egy speciális egységet hozott létre 2001-ben, a BRFK keretein belül felállították az ún. KAPTÁR Nyomozócsoport ideiglenes egységet. A csoportot 2003. évben véglegesítették. Az egység a mai napon is létezik, a BRFK Bűnügyi Főosztály II. Vagyonvédelmi Osztályához tartozik.

A rendőrség szóvivői irodáján elmondták még, hogy a megyei rendőr-főkapitányságokon önálló, kizárólag az „ingatlan bűnözéssel” foglalkozó egységet nem hoztak létre, az ilyen cselekmények nyomozását a bűnügyi osztályok végzik. Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) szerint, amely lakásmaffia-kutatásokat is folytatott, mivel a sokszor összetett, bonyolult cselekmények nyomozása speciális képzettséget igényel, célszerű lenne a Kaptár-csoporthoz hasonló egység felállítása országos vagy regionális szinten is, ami a hasonló jellegű ügyek koordinációját is megkönnyíthetné.

Lakásmaffia-bűncselekmények

A köznyelvben „lakásmaffia” jelzővel illetett jelenség vagyon elleni bűncselekményeket takar: csalás, zsarolás és az ezekhez kapcsolódó különböző okirat-hamisítások. Az ingatlan-bűnözésnek két jól elhatárolható formája ismert. A bűncselekmények egyik fajtájába azok az esetek sorolhatóak, amikor az elkövető vagy elkövetők kibérelnek egy lakást, vagy kinéznek egy értékes építési telek ingatlant, ezután azt hamis szerződés segítségével átíratják főleg hajléktalanok, vagy fiktív személyek részére és értékesítik. Másik lehetőség ebben a körben, amikor a kibérelt, vagy kinézett ingatlan földhivatali nyilvántartása alapján a valós tulajdonos adataival hamis okiratokat készítenek, és ezt követően adnak túl rajta.

A másik forma – amit a köznyelv ténylegesen „ingatlanmaffia” névvel jelöl – pedig az az esetcsoport, amikor az elkövetők beteg, nyugdíjas, alkoholista, kábítószer-fogyasztó vagy más okból a társadalom szélére sodródott személyeket kutatnak fel, és őket veszik rá, hogy a lakásukat adják el, vagy írassák át, a megszerzett pénzt pedig egyszerűen elveszik ezektől az emberektől. Ők azok, akik később különféle tanyákon, lepusztult vidéki házakban jelennek meg, ahova „kiköltöztették” őket. A legtöbb ilyen jellegű cselekményt a fővárosban követték, illetve követik el.

Az ún. lakásmaffia jellegű bűncselekmények az ezredforduló táján érték el a legmagasabb számot, 2000 óta csökkenés tapasztalható. Egyes területeken pozitív folyamatok indultak be (ingatlan-nyilvántartás rendbetétele, hatóságok körültekintőbb figyelme, nyomozó- és igazságszolgáltatási szervek nagyobb rutinja), de ennek ellenére a jelenség napjainkban is aktuális. Továbbra is vannak és lesznek rászedhető emberek és gátlástalan csalók is.