[2008.10.20. 21:25]

Visszavonták a határozatot

Az áldozatokat tömörítő Sors-Társak Közhasznú Egyesület október 11-én demonstrációt tartott a Parlament előtt, mert szerintük a magyar állam a lakásmaffiát segíti. Idén március 3-án Bárándy Gergely MSZP-s képviselő módosító javaslatára az Országgyűlés megszüntette az 53/2005. parlamenti határozatot, amely a korábban egy évig működő – lakásmaffia-ügyekkel foglalkozó – parlamenti albizottság munkájának eredményeként született meg. Az akkori határozat bizonyos fokig védte a leendő áldozatokat, és az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatos visszaélések miatt további kormányzati beavatkozásokat írt elő. A márciusi határozat indoklása szerint azonban ezek a szükséges intézkedések megtörténtek 2005-ben és 2006-ban. Vagyis örülhet a gyanútlan lakástulajdonos vagy bérbe adó, mert többé nem verhetik át. Vagy mégis?

A lakásmaffia fogalmát Magyarországon meghonosító Török-Szabó Erzsébet, az egyesület elnöke szerint, aki több mint tíz éve küzd a kilakoltatott személyek, családok jogaiért, a parlament ezzel tágra nyitotta a kaput a bűnözői csoportok előtt, és az uzsorás kölcsönök elől is elhárította az akadályt. Manapság ez különösen érzékeny terület, hiszen nap mint nap halljuk – főként kis falvakban – az uzsorások hatalmaskodását, persze a jog tehetetlen. Hogy mennyi áldozattal számolhatunk az elmúlt években, abban segítségünkre lehet az egyesület statisztikája. Az összes hozzájuk forduló károsultat tekintve 2005-re esik az összes eset 15%-a, 2006-ra pedig 19%-a. Tehát az egyesület szerint nem csökken a bűncselekmények száma. Török-Szabó Erzsébet hozzáteszi, hogy az idei módosító határozat bátorítja a legalizált magánkölcsön szerződésekben közreműködőket. A petíció hivatkozik az alkotmány 13 §-ára, amely szerint: „A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.” A petícióban még az is szerepel, hogy „a nem valós bírói ítéletek megerősítették az uzsorások jogosulatlan pénzügyi tevékenységének folytatását, kikerülve az adófizetést és a felelősségre vonást.”

Bárándy Gergely országgyűlési képviselőtől megkérdeztük, hogy mi a véleménye a lakásmaffiáról és jelenlegi tevékenységéről, amelyre válaszul elmondta, hogy ez az országgyűlési határozat csupán technikai jellegű módosítás volt. Ennek a témának nem ő a specialistája, hanem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium javaslatára adta be a magánindítványát, mint a kormánypárt büntetőjogi kérdésekben illetékes szakpolitikusa.

Intézkedtek

A lakásmaffia-tevékenység elleni küzdelem érdekében két országgyűlési határozat született: az egyik a 71/2004. (VI. 22.), a másik a már említett 53/2005. (VI. 4.) OGY határozat. Ez utóbbi fogalmazta meg azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek célja az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések visszaszorítása volt. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerint „a két határozat hatályon kívül helyezésére azért került sor, mert a tételes vizsgálat után megállapítható volt, hogy az azokban meghatározott feladatok végrehajtásra kerültek. A kormányzati szervek a jövőben is figyelemmel kísérik ezt a nemkívánatos jelenséget, és kidolgoznak olyan további lehetséges megoldási javaslatokat, melyek az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozását szolgálják.” A minisztériumban tehát úgy látják, hogy visszaszorulóban van a lakásmaffia, pontosabban az e körbe tartozó bűncselekmények.

A határozatok alapján valóban történtek kormányzati intézkedések a lakásmaffia-tevékenység elleni küzdelem, illetve a visszaélések visszaszorítása érdekében. Így az ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók már elektronikus úton is hozzáférhetnek azokhoz a nyilvántartásokhoz, amellyel az ügyfelek által rendelkezésre bocsátott adatokat és a jogügyletekhez felhasznált igazolványaik érvényességét ellenőrizhetik. Így a nyilvántartásokban szereplő naprakész adatokhoz való hozzáférés jelentősen felgyorsult, ezzel is erősítve a szerződéskötés körülményeinek biztonságát. Másik fontos intézkedés volt az ingatlan-nyilvántartási igazgatási eljárás korszerűsítése. Az ingatlan-nyilvántartási törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok módosítása 2006. január 1-jén lépett hatályba, ez alapján a földhivatal munkatársa az adatigénylő adatait ellenőrzi, vagyis mind a betekintésnél, mind a tulajdoni lap másolat kiadásánál be kell mutatni valamilyen személyazonosságot igazoló okmányt.

A 2004-es OGY határozat előírta az ingatlanközvetítési és forgalmazási tevékenység megkezdéséhez és gyakorlásához szükséges szigorúbb feltételrendszer kidolgozását. Így többek között 2006-ban – a középfokú ingatlanközvetítő tevékenység szakképzési követelményrendszerének megtartása mellett – az emelt szintű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét szigorították, és a képzés bekerült az Országos Képzési Jegyzékbe. Ez azt is jelenti, hogy csak az foglalkozhat ingatlanközvetítéssel, aki szakirányú végzettséget szerzett.