|
Miért éri meg Magyarországon filmstúdiókat alapítani?
Szegény gazdagok
[2008.03.29. 18:08]
Magyarországon sorra épülnek a filmstúdiók, miközben a támogatási rendszer január óta bizonytalan. Mire számít a szakma, milyen filmstúdióra vadásznak a külföldi produkciók?
2007. december 31.-én megszűnt az Európai Unió moratóriuma a magyar filmtámogatási rendszerrel kapcsolatban. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium valamint a Pénzügyminisztérium jelenleg is tárgyalásokat folytat az unióval. A december 31.-éig benyújtott igényeket még a tavalyi szabályozás alapján bírálják el, az idei támogatási rendszer azonban mindmáig tisztázatlan. Az uniós normák szerint az állam csak akkor adhat adókedvezményt a produkcióknak, ha azok kulturális értéket hordoznak.
Alapanyag lenne „A 2007. december 31.-éig regisztrált filmek forgatása megkezdődhet, és a produkciók a támogatást is igénybe vehetik, de az idén regisztrált filmekkel kapcsolatban még nem született döntés. Emiatt néhány produkció csúszik, bár a filmirodánál már így is több száz film van regisztrálva. Ezek minden további nélkül elkészülhetnek, amennyiben gazdaságilag rentábilisak. A hazai filmstúdiók első negyedévét nem csak a filmtörvény körülötti bizonytalanság nehezítette, beleszólt az amerikai forgatókönyvírók sztrájkja is” − mondja Novák Emil, a pomázi Stern Stúdió művészeti vezetője, majd folytatja: „A filmstúdiók piacán mindenki mindenkinek konkurenciája. Egy produkció, amely hajlandó Mexikóba, Bulgáriába, Romániába vagy Magyarországra utazni, csakis azért teszi ezt, mert a legjobb gazdasági és technikai feltételeket keresi filmje elkészítéséhez. Szempont persze az is, ha a film speciális természeti környezetet, külső helyszínt, például hatalmas hegyeket igényel.” ![]()
A film forog tovább
Vidék is célpont lehet Novák szerint korai még arról beszélni, hogy mennyire éri meg Magyarországon filmstúdiót építeni. „Az új stúdiók nemrég épültek, megtérülésüket ugyanakkor nem egy évre, de még csak nem is két-három évre tervezik. A új stúdiók javarészt zöldmezős beruházások; a filmtörvény az ilyen jellegű, azaz a nulláról induló beruházásoknak ad kedvezményt, attól függően, hogy az ország mely területén épülnek. Minél távolabb van a stúdió Budapesttől, annál nagyobb a támogatás mértéke. Vidékre menni tehát azoknak a cégeknek éri meg, amelyeknek olyan mértékű adóbefizetéseik vannak, amelyeknek egy részét ily módon visszakaphatják. Mivel a Stern stúdió építése még a filmtörvény megszületése előtt megkezdődött, mi nem vettük igénybe az adókedvezményt. Az etyeki, valamint a Pécsre és a Mogyoródra tervezett stúdió viszont már élhet ezzel a lehetőséggel.” A szélrózsa minden irányában A stúdióépítés nem megy egyik napról a másikra, jelenleg több projekt építése is folyamatban van: majdnem teljesen kész a Korda Stúdió, és Mogyoródon is készülőben van egy konkurens beruházás. A filmstúdiók helyszínének kiválasztásakor alapvető szempont a megfelelő infrastruktúra. Az átalakításokkor – amennyiben ilyesmire kerül sor – további szempont a megfelelő belmagasság és alapterület, valamint a jó megközelíthetőség. Átalakításra jó példa a pomázi Stern Stúdió, amely egy gyár átalakításával jött létre. Részben átalakítás és hozzáépítés lesz a Sas Tamás-féle pécsi stúdió is. A fóti ugyanakkor eleve filmgyárnak készült, és a Szentendrén tervezett stúdió is új beruházás lesz. Ezt a projektet a pécsihez hasonlóan Sas Tamás vezetné. Rákospalotán is új stúdió van készülőben, melynek bekerülési költsége mintegy 12 milliárd forint lesz. Pénz diktál? A vidéken és a fővárosban történő forgatások mellett egyaránt vannak érvek és ellenérvek: „A külföldi produkciók alapvetően vonzódnak Budapest kulturális közegéhez. Az angolszász művészek egyszerűen szeretik a város hangulatát, így szeretnek a főváros környékén lakni. Persze a filmkészítés szempontjából ez nem lehet elsődleges szempont. Ha például jobbak a gazdasági feltételek, és megfelelnek külső helyszínek is, a produkciók nagyobb eséllyel mennek majd vidékre, így például Pécsre” – magyarázza Novák Emil. Az ok egyszerű: a filmek költségvetése nagyon eltérő, így nyilvánvalóan más helyszínt választ egy 5 millió dolláros produkció, és mást egy 80 millió dolláros. A támogatási rendszer persze kulcsfontosságú, és nagyban segít abban, hogy Magyarországra egyre nagyobb számban érkezzenek kis és nagy költségvetésű nemzetközi produkciók is. Szabó E.
h i r d e t é s Kapcsolódó cikkek: Ajánlott linkek: |







