[2008.02.11. 15:38]

2. A szegregáció kérdései és a közjavak a magánszférában

– Nem az-e a céljuk a lakóparkokban élőknek, hogy elkülönüljenek a várostól, vagyis elzárkózzanak más társadalmi csoportoktól?

– Nálunk a lakópark kérdésköre is átitatódott a szocializmus korának gondolkodásmódjával. E szerint: itt van az új elit, amely megpróbál elkülönülni a társadalom többi részétől, még lakóhelyében is, és behúzódik a menedzserrezervátumnak vagy elitgettónak gúnyolt lakóparkokba. Ám ha közelebbről nézzük, hogy kik laknak a lakóparkokban, akkor kiderül: nincs olyan, hogy a lakóparkok népe.

Sokféle lakópark van, nagyon különböző társadalmi összetétellel. Ha csak a lakóparki lakások négyzetméterenkénti árát vesszük – amely egyben megadja a lakók anyagi viszonyait is –, akkor azt látjuk, hogy ma nagyon széles skálán, 270 ezer és egymillió forint között mozog. Az elmúlt két évben épült lakóparki lakások majdnem fele 330 ezer forint alatti, de egytizedük 500 ezer forint feletti négyzetméteráron kelt el.



– A társadalmi különbségek miatt kialakulhatnak feszültségek a szegényebb rétegek és a betelepülő gazdagabb rétegek között.

– A szegregáció jóval kisebb, mint ahogyan az előítéletek vagy a blikkfangos szalagcímek sejtetik. A helyzet nem az, hogy van egy alacsony státuszú kerület, és abban megbújik egy-két lakópark, ahova az újgazdagok beköltöznek. A magas státusú kerületekben olyan lakóparkok épülnek, ahova a tehetősebb telepednek le, míg az alacsonyabb státusú peremi kerületek lakóparkjaiba kevésbé tehetősek költöznek. A lakóparkok lakossága a falak és a porták ellenére sem különbözik élesen a környék vagy a kerület társadalmi összetételétől.

– De sokan azt mondják, hogy a város egységét, városképét, mindennapjait is negatívan befolyásolják az elzárkózó lakóparkok.

– A hagyományos társadalomkritikai nézőpont szerint a lakóhelyi szegregáció negatív jelenség. A lakóparkok elkülönülése azonban két szempontból is eltér az eddig ismert szegregációs jelenségektől. Egyrészt nem a szegényebbeket szorítják be a leromlott negyedekbe, hanem a tehetősebbek magukat zárják be a lakóparkok falai mögé. Másrészt ennek a bezárkózásnak és a falakon belüli közjavak fenntartásának az anyagi terheit nem közpénzből, hanem saját forrásból finanszírozzák. Miért baj az, ha az emberek biztonságos és élhető környzetet akarnak teremti családjuknak?