[2007.08.02. 10:11]

- Létezik ilyen? – kérdezik ilyenkor a nyugtalan szülők, akik csak gondoskodni akartak csemetéikről úgy, hogy közben megspórolják öröklési illetéket, kifejezőbb nevén a haláladót. A válasz: igen, létezik, és a gyámhivatal nem is akar semmi rosszat. Csak „védi” a gyermek érdekeit, akár a szülő ellen is, és a jogszabályok kötelező rendelkezései folytán még akkor is megteszi mindezt, ha lényegében semmilyen szükség nincs eme elővigyázatosságra.

Ám a magyar jog nem ismer pardont, és a következőt mondja: ha a szülők kiskorú gyerek nevére vesznek ingatlant, akkor ezt követően nem rendelkezhetnek szabadon felette, csak akkor adhatják el, terhelhetik meg, amennyiben abba a gyámhivatal belegyezik.

A jog szerint amennyiben a gyermek ingatlanát eladják, vagy elcserélik, akkor az ebből befolyt vételárat csak a gyerek érdekében lehet felhasználni. Amennyiben másikat vásárolnak, annak is a gyerek tulajdonába kell kerülnie. Az ingatlan tehát – tetszik vagy sem – lényegében gyámhatósági felügyelet alá kerül.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. évi kormányrendelet a gyámhivatal jóváhagyásához kötött jognyilatkozatokat tételesen fel is sorolja. Így a gyermek tulajdonában lévő ingatlan, vagy ingatlan tulajdonú hányad elidegenítéséhez, megterheléséhez vagy közös tulajdon megszüntetéséhez elengedhetetlen a hivatali engedély. A szabályok a gyermek résztulajdona esetében is ugyanazok.

A szülő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik.

Jóváhagyás kell a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás engedélyezésére, a gyermek tulajdonában lévő ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére.

Zálogjog, használati jog, szolgalmi jog – mindegyikre rá kell „bólintania” a gyámhivatalnak, és ha nem teszi, a szülők mehetnek a közigazgatási bíróságra.

További megkötések is léteznek: minden esetben be kell mutatni a szerződést, amelyből a gyámhivatal tájékozódik, hogy az értékek valódiak. Esetenként értékbizonyítványt vagy értékbecslést kérnek. Ha az intézmény meggyőződik, hogy a gyerek vagyonát reális értéken adják el, akkor azt engedélyezi, így a földhivatal átjegyzi a tulajdonjogot.

Ha nem vesznek ingatlant a tisztelt szülők, a pénzt akkor is csak gyámhatósági fenntartásos betétkönyvbe tehetik. Innen csak a gyámhivatal engedélyével, csak a gyerek érdekében vehetnek ki pénzt, a vásárlást igazoló számlát pedig be kell nyújtani a hivatalnak.

A pénz felhasználására a szülők csak akkor kapnak engedélyt, ha a teljes összeget államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe, ingóságba, avagy újabb ingatlanvásárlásba fektetik be és alapkövetelmény, a beruházásnak a gyermek érdekeit kell szolgálnia.

Az már csak hab a tortán, hogy a szülőt terhelik az állagmegóvási kötelezettségek, és az értéknövelő beruházáshoz is a gyámhivatali engedély szükségeltetik. Sokaknak talán nem tetszik a kapcsolt „szolgáltatás”, jelesül, hogy a kiskorú ingatlanához gyámhivatal is „jár”, ám ez a szabályozás maradni fog, és nem várható változás a következő regulában sem: a kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.

Egyébként a tapasztalatok szerint akadnak szülők – értelemszerűen az elenyésző kisebbség -, akik ellen nem árt az óvatosság, a kiskorú érdekeinek fokozott védelme.