[2009.11.18. 14:22]

Bővül az atomerőmű, ergo felfut a paksi ingatlanpiac?

A helyiek ismét reménykedhetnek, hogy elérik a 2007-es szintet, mikor a kereslet és a kínálat még köszönőviszonyban voltak egymással. Pakson ugyanis már 2008 elején visszaesés volt megfigyelhető; akkor a kereslet csak a másfél-, kétszobás panellakások iránt nőtt. Főként a városközpont melletti lakótelep lett népszerű, ahol a maximum 8 millió forintos ingatlanok találtak a legkönnyebben gazdára – ám a tulajdonosok inkább a nagyobb és drágább panelektől szerettek volna megszabadulni. Az ingatlan.com adatbázisa szerint a kínálatot nagyobb részt most is a 180-200 ezer forintos négyzetméteráron kínált, felújított, 2-3 szobás panelek teszik ki. A családi házak piacán a kereslet szintén nem fedi a kínálatot: bár a 10–15 millió forint között árult, kisebb, felújításra szoruló házak a legkeresettebbek, a tulajdonosok inkább a nagyobb, 20-40 millió forintért hirdetett családi házaktól szeretnének megszabadulni.

A téglalakások pedig évek óta mélyrepülésben vannak; mostanság akár már 80 ezer forintos négyzetméteráron is elérhetők Pakson, 140 ezerért pedig újszerű dukál.
Kikötő és híd is épülhet az atomerőmű-bővítés miatt
„A beruházás hatására megnőnek az ingatlanárak, a lakásbérleti díjak, a szállodakihasználtság, és új lakóhelyi szolgáltatási kínálat épül ki” sorolja az atomerőmű bővítésének jótékony hatásait az Magyar Villamos Művek (MVM) áprilisi kiadványa. A 900 milliárd forintra becsült projekt lefuttatása azonban legalább öt évet vesz majd igénybe, melyet ugyanilyen hosszú engedélyeztetési időszak előz meg. Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója szerint egyébként csak befektetők bevonásával lesznek képesek a bővítésre. Befektetőket keresnek az atomerőmű mellé tervezett ún. Energia-park, avagy látogatóközpont kialakításához is; a projektgazda Dél-Dunántúli Humán Erőforrás Kutató és Fejlesztő Kht. ügyvezetője, Kováts Balázs lapuknak elmondta, hogy a 6-800 millió forintba kerülő létesítmény nem valósulhat meg városi kasszából. Az önkormányzat egyébként a bővítéssel egyidőben egy 500 millió forintos kikötőprojektet is indítana. Néhány település polgármestere pedig egy Duna-híd építését szorgalmazza, hogy a folyó túloldalán élők is profitálhassanak az atomerőmű bővítéséből.



Biciklivel a bálterembe

Paks a nehéz időkben is fejlődik; 2009-ben a térfigyelő rendszer kiépítésére 20 millió forintot költöttek, a városi strand pedig 30 millióból újul meg. Az uszoda mellett 2011-re gyógyfürdőt és balneológiai központot alakítanak ki 800 millióból, az MVM pedig renováltatja az Erzsébet Szállót. A 2010 tavaszára elkészülő, elsősorban az atomerőmű vendégeit kiszolgáló komplexum étteremnek, konferenciatermeknek, wellness-szállodának és egy bálteremnek is otthont ad majd. A városlakók ötleteit összegyűjtő, a polgármester figyelmébe ajánlott Paks, alkoss, gyarapíts! című dokumentumból pedig a bicikliutak és az evezősközpont kialakítását fontolja meg a városvezetés.

1,5 milliárd összértékű pályázatokat buktak

Az önkormányzat lapunknak nyújtott tájékoztatása szerint viszont az Atom lakótelepi park felújítására, parkolóépítésre, valamint a Városi Művelődési Központ bővítésére benyújtott, csaknem 1 milliárd forintot igénylő pályázatok megbuktak, ahogy a Deák Ház felújítására beadott anyag is. A haza bölcse által gyakran látogatott épületre közel 600 milliót kellene költeni. Ebből nemcsak a felújítást, hanem az ott található kiállítások modernizálását is fedezhetnék, így az önkormányzat újra pályázik. Még egyszer neki kell rugaszkodniuk a várva várt elkerülő út ügyének is.

Bár Paks az M6-os gyorsforgalmi út építési engedélyének feltételéül szabta a városközpontot a gépkocsi-áradattól megkímélő utat, az nem épült meg. A bíróság ráadásul elutasította felülvizsgálati kérelmüket, így az önkormányzat fellebbezett. Egyelőre megtorpant a Lussonium rekonstrukciója is; bár a római katonai tábor megújulását 80 millió forinttal támogatta az Európai Unió, ez az összeg csak további feltárásokra, illetve szakmai utakra és konferenciaszervezésre fordítható. Egyelőre tehát várat magára a római korban padlófűtéssel rendelkező szoba újjáépítése, illetve a látogatóközpont és a díszkivilágítás is.

Róma megdőlt, a bor örök

A Lussoniumban rejlő lehetőségekről egyébként mi sem árulkodik jobban, mint hogy Paks a hazai élharcosa annak a nemzetközi kezdeményezésnek, mely a Közép-Európán áthúzódó római limest egy az egyben az UNESCO-világörökség részévé szeretné nyilváníttatni. Ennek megvalósulásáig Paks főbb nevezetességei továbbra is az atomerőmű és a halászlé lesznek – no meg a siller. A háború előtt még külföldön is divatos, fehér és kék szőlőből préselt bor hírnevét ugyanis az idén másodszorra megrendezett Siller Fesztivállal kívánja visszaállítani a város.