[2009.11.17. 16:28]

AB döntött: jöhet a szuperbruttó

Nemrégiben még arról szóltak a hírek, hogy az Alkotmánybíróság (AB) egy tollvonással megsemmisítheti a kormány egyik jövőbeni tervét, és alkotmányellenesének nyilváníthatja a szuperbruttót. Ma viszont pont került egy talány végére: az AB nyilvánosságra hozott határozatában feketén-fehéren elutasította a szuperbruttósítást támadó indítványok jogosságát. Az ügy azért került a taláros testület elé, mert az indítványozók szerint teljes mértékben kifogásolható, hogy jövőre az adóalap-kiegészítés bevezetésével egy időben a meg nem szerzett jövedelem is adózására kerül: azaz rossz az állam azon szándéka, hogy a munkáltató által fizetett járulékokat is be kell számolni a dolgozó adóalapjába.

Az AB viszont miután áttekintette a változtatásokat azt állapította meg, hogy ezt az adóalap-kiegészítést a személyi jövedelemadóról szóló törvény nem tekinti jövedelemnek. A jogalkotó ugyanis az összevont adóalapban nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összegét veszi figyelembe, hanem az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulékkal, illetve az egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összegét. A vitatott adóalap-kiegészítés jelenlegi szabályozása lényegében az adóalapot érintő matematikai műveletként írható le: az adókulcsokat nem az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre, hanem (2010. január 1-jétől) annak 127 százalékára kell vetíteni – áll az AB határozatában. A döntés indoklásában az is benne van, hogy a jogalkotó tulajdonképpen — a további értelmezési nehézségeket okozó, más jogszabályi rendelkezésekre való utalás helyett — úgy is rendelkezhetett volna, hogy az összevont adóalapot a jövedelem 127 százaléka képezi. Valójában tehát az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező.



Hogy értsük

A laikusok számára a szuperbruttót annyit jelent, hogy jövőre annyi kerül majd az szja alapba, amennyibe ők a foglalkoztatójuknak kerülnek, azaz nekik kell majd fizetniük a munkáltatójuk által befizetett tb után az szja-t. Mivel viszont 2010-től az egészségügyi hozzájárulás mértéke a mostani 11 százalékról 27 százalékra emelkedik, ezért például egy 100 ezres bérnél 127 ezer lesz az szja-alap. A változásoknak egyébként van pozitív hozadéka is: a szuperbruttósítással egyidőben az szja-sávok kiszélesednek, a kulcsok pedig csökkennek.

Két héttel ezelőtt Szolnoki Béla az BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég adótanácsadó partnere felsorolta azt a négy elemet, ami miatt úgy gondolja, hogy a többségnek a levonások után jövőre több marad a zsebében.

1. Az adóalap megnövekszik egy 27 százalékos adóalap-kiegészítéssel.(ez rossz)

2. Az megnövelt adóalappal párhuzamosan viszont az adó mértéke csökken: alsó sávban 18-ról 17 százalékra, a felső sávban 36-ról 32 százalékra.(ez jó)

3. 2010-től a progresszió mértéke megváltozik: azaz a sávhatárok kitolódnak, jövőre az alsó sávhatár 5 millió forintra emelkedik.(ez jó)

4. A számított adót csökkenti az adójóváírás, ami a bérek után és az arra tekintettel számított adóalap-kiegészítésre jár. Ez utóbbi összege a jelenlegi havi maximum 11.340 forintról havi 15.100 forintra nő, de az ennek összegére vonatkozó maximum is jelentősen emelkedik. (ez jó)

Szolnoki Béla szerint az adójóváírás szabályainak változása jelentős szerepet kap jövőre: a szuperbruttósítás életbe lépésével - így az adóalap emelkedésével – ugyanis párhuzamosan csökkenni fog az adómérték a jóváírás következtében. E két ellentétes hatás pedig az adózók jelentős körénél összességében a nettó jövedelem növekedését eredményez, és ezért mondom azt, hogy adófizetők 99 százalékának nettó keresete növekedni fog januártól - hívja fel a figyelmet Szolnoki Béla. (Az adójóváírás következtében egy 300 ezres bérnél majdnem 16 ezer forinttal több marad a dolgozónál.) Az AB egyébként a mai döntésénél kihangsúlyozta, hogy a jogalkotó által bevezetett számítási módszer addig marad meg az alkotmányosság határain belül, míg a korrekció kiindulási alapja az adóalany által ténylegesen megszerzett jövedelem, s kétséget kizáróan kimutatható a közvetlen összefüggés az adóalany foglalkoztatásával, jövedelemszerző tevékenységével keletkező jövedelem és a korrekciós tényező, s ezáltal az adó alapja között.