[2009.11.12. 10:54]

Petíciót nyújtottak be az EU-hoz

A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy petíciót nyújt be az Európai Unió Petíciós bizottsága részére, amelyben leírják, hogy szerintük a magyar kis- és középvállalkozásokat diszkriminatív, monopolista, versenyhátrányt okozó eljárások sújtják. „A hazai jogi és politikai lehetőségek teljes skáláját kimerítettük a problémák orvoslása érdekében, minden eredmény nélkül. Ezért fordulunk Önökhöz és kérjük segítségüket” – folytatódik a levél. Éliás Ádám elnök hozzátette, hogy a különböző pártokhoz tartozó magyar EU-képviselők ígéretet tettek arra, hogy figyelemmel kísérik a petíció útját. A VÉSZ-elnök a minap Orbán Viktornak is írt levelet, amelyben felhívja a volt miniszterelnök figyelmét arra, hogy nem elegendő a jogállam jelenlegi keretei között megígérni a változásokat, mert a most uralkodó „jogi kuszaságok” miatt rendkívüli intézkedésekre van szükség. Utalt arra is, hogy az OECD vizsgálóbizottsága a közelmúltban tanulmányozta a kkv-szektor számára nyújtott hitelfinanszírozási környezetet. Simó Endre az Otthonvédők egyik szervezője szkeptikusan azt mondta, hogy a magyar kkv-szektor helyzete „az EU-nak másodrendű probléma, hiszen a keleti feltörekvő piacok csak konkurenciát” jelentenek a nyugati államoknak.

Mint vádlott

Éliás Ádám azt is leszögezte, hogy szervezetük megalakulása óta jelentős eredményeket értek el, ahogy fogalmazott: „már nem lehet átlépni egy vállalkozó holttestén. A légkör határozottan változik.” De ezt közel sem tartja kielégítőnek. „Az a nézetem, mint vádlottnak, ha nem változnak meg gyökeresen a dolgok, rettenetes felfordulás lesz”. Itt Éliás Ádám utalt arra, hogy a tatabányai ügyészség vád alá helyezte hat társával együtt egy korábbi ún. tulajdon-visszavételi akciójuk után. A vádakat alaptalannak tartja, ez ügyben levelet írt a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek is. A társadalom állapotát pedig így jellemezte: „lappangó fordulat van. Hiába akarják ezt egyesek visszafogni, hiába forognak, mint Gulliver körül a törpék, a végén Gulliver győz.” Szerinte fontos szerep várhat a társadalom olyan jelentős rétegeire, akiket leegyszerűsítve ipari munkásságnak nevezett, és akiket a rendszerváltás óta valójában egyetlen politikai szervezet sem vállalt fel. Mindenesetre az eddigi intézkedéseket nem tekinti valós megoldásnak, példaként említi az ún. biztos kézmodell bevezetését, amelynek hatása minimálisan 2-3 év múlva jelentkezik, miközben „a jelenlegi katasztrófahelyzetre nincs hatása.” Az idén bevezetett program alapján többek között az állam korlátozza azok vállalkozási szabadságát, akik cégüket szándékosan csődbe vitték, és ezzel lánctartozást generáltak.


EU = Eutanázia?

Mészáros Bella alelnök pedig arról beszélt, hogy az uniós források jelentős része kihasználatlan, és számos olyan cég nyer el jelentős pénzeszközöket, amelyek nem is rendelkeznek valódi munkaszervezettel, csak tovább osztják a munkát alvállalkozóknak. Tapasztalatai szerint 2004-2005 körül még egy magyar középvállalkozásnak is volt esélye arra, hogy nagyobb projektet nyerjen el, most már azonban csupán alvállalkozóként a morzsákért kapkodhatnak. Bandi Attila a VÉSZ elnökségi tagja szerint, ha nem történik lényeges változás, akkor nem Európai Unióról, hanem Eutanáziáról beszélhetünk. „Ha végigmegyünk Ariadné fonalán, mindig a Kossuth téren kötünk ki” – utalt az EU-s pályázatokon nyertes cégek kötődéséhez. Felháborítónak tartja továbbá, hogy a hivatalos szervek az állami statisztikákra hivatkozva kb. 10 %-ra teszik a munkanélküliek számát, pedig ez csak a regisztrált munkanélküliekre vonatkozik, a valós szám megközelítheti a 30 %-ot. A hatalmas visszaesés szerinte jövőre fog jelentkezni, hiszen a magyar költségvetés akkor fogja érzékelni azt, hogy a kkv-k árbevételei drasztikusan csökkentek.

Nem európai normák?

A petícióban a VÉSZ leírja, hogy Magyarországon az európai normákkal össze nem egyeztethető kormányzati magatartás miatt a hazai kkv-szektor versenyhátrányba került, ami más EU-s államokban elképzelhetetlennek tartanak. Szerintük egyes kiváltságos vállalkozások úgy gyarapodnak, hogy az alvállalkozókat nem fizetik ki, és mindehhez a magyar hatóságok asszisztálnak. Azt is megfogalmazzák, hogy a gazdasági válságtól függetlenül az Európai Unión belül kiugró nagyságrendű a hazai lánctartozás mértéke, csak az „építőipari ágazaton belül 400 milliárd Ft a jórészt érvényesíthetetlen követelések mértéke.” E veszteség felett mintegy 80-100 milliárd forint ÁFÁ-t hajtott be az adóhatóság a károsult vállalkozásokon.

Lenyúlják az EU-s pénzeket?

Sérelmezik továbbá, hogy szerintük a magyar állam jelentős, vissza nem térítendő támogatásokkal segíti a multinacionális vállalkozásokat, úgy, hogy szemet huny e cégek inkorrekt, a hazai vállalkozásokat csődbe juttató, erőfölénnyel visszaélő magatartásuk fölött. A magyar kkv-szektor szereplőinek sérül az egyenlő bánásmódhoz való joga, és diszkrimináció elszenvedői saját hazájukban. A közbeszerzési eljárások lebonyolítási rendszerének korrektségét is megkérdőjelezik. „Folyamatosan tapasztaljuk olyan magyarországi bejegyzésű, de külföldi tulajdonú vállalatok közbeszerzésekben történő részvételét, ahol egyértelműen bizonyítható a tisztességtelen piaci magatartás vagy az anyavállalat, vagy annak leányvállalatai részéről. Ezek a vállalkozások ma is részt vesznek a pályázatokban, és az EU támogatásokon kívül a hazai adófizetők által biztosított támogatási forrásokból is részesednek, illetve élvezik ezek előnyeit, ezáltal tisztességtelen versenyelőnyhöz jutnak.”