[2009.11.04. 18:29]

– A pénzügyi szektor képviselői szerint a jegybank javaslata jelentősen csökkentené a hitelfelvételi kedvet, sok potenciális ügyfelet kizárna a hitelezésből (szürkegazdaság, minimálbér).

– A pénzügyi válság következtében a devizahitel-állomány növekedése jelentősen lelassult, a forinthitelek részaránya megnőtt, a bankok hitelnyújtási gyakorlata is óvatosabbá vált, ezért a korlátok mostani bevezetése várhatóan nem gyakorolna jelentős hatást a bankrendszer és a makrogazdaság teljesítményére. Mivel a devizahitelezés a múltbeli tapasztalatok alapján újból gyorsan megindulhat, ezért még a fellendülési periódus előtt érdemes bevezetni a szabályozást. Az MNB által javasolt hitelfedezet és törlesztés-jövedelem arány korlátok alkalmazása a forint- és devizahitelek esetén valamelyest lassíthatja a jövőbeli fellendülést, de a növekedés szerkezete egészségesebb lenne, és a kisebb folyó fizetési mérleghiány miatt csökkenne az ország külső sérülékenysége. Ez a forint- és eurókamat közötti különbözet gyorsabb csökkenését tenné lehetővé, és a növekedést hosszú távon is javíthatja.

– Mire számítanak, a devizahitelek visszafogása hogyan jelentkezhet a mindennapokban?

– A hitelezés valószínűleg alacsonyabb lesz, mint szabályozás nélkül, azonban nem lehetetleníti el sem a hitelpiacot, sem a hitelhez jutást. Ezt mutatja, hogy már most megjelentek a piaci forinthitelek akár már 10 százalék alatti THM-mel. A szabályozás előnye lenne, hogy az adó-sok nem vállalhatnának túlzott terheket.

– Ha már korábban visszafogták volna a devizahiteleket, akkor jobban állnánk most?

– Ha az elmúlt években létezett volna ilyen szabályozás, akkor a lakossági hitelfelvétel alacsonyabb lett volna. Számításaink szerint a jelenlegi 9500 milliárd forintos hitelállomány most 1200 milliárddal – nagyjából 15%-kal – lenne alacsonyabb. Ez csökkentette volna a – részben hitelből finanszírozott – fogyasztást, a gazdasági növekedés pedig mintegy 0,3 százalékponttal csökkent volna, azonban a hiteladósoknak most kevesebbet kellene törlesztésre fordítani. Emellett a nemzetközi válság is kevésbé érintette volna hazánkat az alacsonyabb eladósodottság miatt, ami alacsonyabb kockázatot és alacsonyabb forintkamatokat jelenthetett volna. Figyelembe kell venni azt is, hogy az adósoknál a hitelfelvétel kérdése nem egy igen/nem típusú kérdés, vagyis akik a szabályozás miatt nem tudnak majd annyi hitelt felvenni, mint amennyit akarnak, valószínűleg nem állnak el a hitelfelvételtől, csupán kevesebb hitelt vesznek majd fel, vagy magasabb önrész vállalásával vagy kisebb méretű lakás vásárlásával.

– Egyes elemzők szerint még jobban lelassítja a lakáspiacot, ha az MNB javaslatai szerint korlátozzák a devizahitelezést.

– Az elmúlt két évben nyújtott hitelek mintegy fele már nem lakáscélt szolgált, hanem ingatlanfedezet mellett fogyasztásra használták fel. Az ilyen fogyasztás valamelyest mérséklődhet, ami javíthatja Magyarország egyensúlyi mutatóit. A hitelfelvételből finanszírozott lakásvásárlás nem feltétlenül egy igen/nem jellegű döntés. Akinél a felvenni kívánt hitel összege beleütközik valamelyik korlátba, az még mindig választhat kisebb lakást és kevesebb hitelt. A hazai ingatlanpiac egyébként még a válság hatására is csak mérsékelt árcsökkenést mutatott. Bár a szabályozás csökkentheti valamelyest a keresletet, de várhatóan nem drasztikus mértékben.

– Milyen hatásköre van az MNB-nek, hogy a vázolt intézkedéseket bevezessék?

– Az MNB-nek nem volt és jelenleg sincsen a pénzügyi intézmények hitelezési feltételeit szabályozó és felügyelő hatásköre. A devizahitelezés szabályozásáról a kormány alkothat rendeletet, ill. terjeszthet az Országgyűlés elé törvénytervezetet. Az MNB természetesen kész a javaslatról egyeztetni a pénzügyi stabilitásért felelős további intézményekkel és a piaci szereplőkkel is. Ahogy egyébként ezt a jegybank elnöke október 12-én már meg is tette, amikor a Bankszövetség elnökével egyeztetett. A Bankszövetség bár támogatja a hitelezés rendszerszintű kockázatainak enyhítését, a konkrét javaslat számos pontját vitatja. A felek megegyeztek, hogy az egyeztetéseket szakértői szinten folytatják.