[2009.11.04. 18:29]

– Már több hete folyik a vita a Magyar Nemzeti Bank (MNB) terveiről, miszerint korlátoznák a devizahitelek felvételét, és a forint alapú kölcsönök felé terelnék a leendő ügyfeleket. Mi a javaslatuk valódi célja?

– Az MNB által javasolt szabályozás a felelős hitelezés erősítését célozza, aminek részét képezi a törlesztés-jövedelem és a hitelfedezet arány kockázatokat tükröző mértékének meghatározása, valamint gépjárművásárlás finanszírozásánál a maximális futamidő rögzítése. Fontos továbbá, hogy a devizahitelekre szigorúbb feltételek vonatkozzanak, mivel ezeknek – az árfolyam esetleges változása miatt – jelentősen nagyobbak a kockázatai. Az első cél a túlzott eladósodás megelőzése: a hitelfelvevők annyi hitelt kapjanak, amit biztonsággal és nagy valószínűséggel vissza tudnak fizetni akár az árfolyam gyengülése vagy a kamatok változása esetén is. Ez a törlesztés jövedelemhez viszonyított arányának korlátozásával érhető el, és az adósokat és a bankokat egyaránt védi. A második cél, hogy a hitel esetleges vissza nem fizetése esetén a fedezet nagy biztonsággal elégséges legyen a tartozás törlesztésére. A minimális önrésznek (a hitel hitelfedezethez viszonyított maximális aránya) a fedezet árváltozásának és a deviza árfolyamváltozásának kockázatát tükröző meghatározása ezt segíti elő. A szabályozási javaslat segíti a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzését.

– Miért éppen most gondolja úgy az MNB, hogy korlátozni kellene a devizahiteleket? Miért nem a spekulációs támadások, és az IMF-hitel felvétele körüli időszakban állt elő ezzel a javaslattal?

– Az időzítéssel kapcsolatban sokan hangot adtak azon véleményüknek, hogy akkor kell gátat állítani, amikor túlszalad a hitelezés, és nem akkor, amikor úgyis kevés pénz áramlik a gazdaságba. Ezzel az érveléssel az a probléma, hogy a lendületet már késő megállítani akkor, amikor mindenki a pénzbőség eufóriájában van, és a kockázatok már megnövekedtek. Mostanra – sajnos – mindenki megtapasztalta a veszélyeket, ez pedig növeli a hitelezés kockázatait megfelelően (és mindenki számára érthetően) tükröző szabályozás elfogadásának esélyét. A bevezetni kívánt intézkedések összhangban vannak az MNB eddigi álláspontjával, ami már évek óta a lakossági devizahitelezés, illetve a túlzott eladósodás kockázatait hangsúlyozza.

– Nem lehetetlenítené el ez a szabályozás, hogy a kisemberek hitelhez és lakáshoz jussanak?

– A szabályozás csak azt akadályozná meg, hogy több hitelt vegyenek fel, mint amennyit biztonsággal vissza tudnak fizetni. Egy átlagos család 250 ezer forint nettó jövedelemmel az új szabályozás szerint is fel tudna venni legalább 6-8 millió forint hitelt forint alapon, 10-13 %-os THM-et és 25 éves futamidőt feltételezve. A közelmúltban a jelzáloghitelek esetén a hitelfelvétel átlagos összege is 6-7 millió forint volt, jellemzően svájci frankban vagy euróban. A 6-8 millió forintból az LTV-szabályozás szerinti minimális önerővel 10-12 millió forintos lakást lehet vásárolni. A bankok kínálatában egyre több az olyan forint alapú jelzáloghitel, amit az euróhitelekkel összemérhető, 10-12 %-os THM-mel kínálnak. Ha az ország sérülékenysége csökken és a forintkamatok tovább közelednek az eurókamatokhoz, akkor a forinthitelek feltételei még előnyösebbé válhatnak.

– Milyen tanulságokat vonhatunk le a pénzügyi válság első éve után?

– A pénzügyi válság tanulságait feldolgozva a nemzetközi szervezetek (Európai Bizottság, Európai Központi Bank) egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a pénzügyi rendszer stabilitását erősítő szabályokra, intézkedésekre. Mind az Európai Bizottság, mind az Európai Központi Bank (EKB) a közelmúltban a devizahitelezés kockázataira és a kockázatok szükséges korlátozására hívta fel a figyelmet. A szabályozás – a nemzetközi törekvésekhez igazodva – a felelős hitelezés erősítésére törekszik, mind az adósokat, mind a hitelezőket védi, a devizahitelezés kockázatainak megjelenítésével a forinthitelezést ösztönzi, és ezzel segíti a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzését.