[2009.11.03. 09:30]

A lap beszámolója szerint a jelentés valóságos bombaként robbant világszerte, hiszen cáfolni látszik azt a közkeletű nézetet, miszerint az OECD és a G20 erőfeszítéseinek köszönhetően az utóbbi időben jelentős haladás történt világszerte az adóeltitkolás lehetőségeinek korlátozása és általában véve a pénzügyi folyamatok átláthatóbbá tétele felé. London például a lista 5. helyére került, s a jelenés szerint a város „veszélyesebb” hely, mint a klasszikus adóparadicsomok. Ezt azzal indokolják, hogy nem elegendő az információcsere-egyezmények megléte, ha egy pénzügyi központban olyan óriási forgalom zajlik, amely szinte vonzza a pénzmosásban érdekelt bűnözői köröket. A Tax Justice Network szerint az OECD-országok nagyon álszent módon viselkednek az adóparadicsomok vonatkozásában. Az elemzők egyébként kizártnak tartják, hogy az FSI hatására a nagyhatalmak a saját házuk táján is hajlandók lesznek szigorítani a szabályokat.

Magyarország esetében a pénzügyi átláthatóság 12 vizsgált mutatója közül 9-ben könnyűnek találtatott a hazai szabályozás. Pénzügyi rendszerünk messze van az átláthatótól, és ezzel jelentős teret ad az adóeltitkolási, korrupciós és pénzmosási célú mozgásoknak – állapították meg a tanulmány szerzői.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője szerint a felmérés megalapozottsága némileg kétségesnek tűnik. Bár Magyarországon valóban jelentős az adózatlan gazdaság mérete, hazánkat korántsem lehet ilyen szempontok alapján adóparadicsomnak minősíteni – vélekedett. Különösen azért, mivel az adófelderítési hatékonyság több mint megfelelő, még akkor is, ha az adóigazgatás hagy maga után kívánnivalót. Magyarországon a társasági nyereségadó jelenlegi 20 százalékos szintje sem emlegethető egy napon az adóparadicsomokra jellemző, 10 százalék alatti adóterheléssel. Magyarországon ma már igen jó nyilvántartások vannak az alapítványokról, a vállalati adatokat pedig a cégbíróságon lehet fellelni – tette hozzá a szakember.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek