[2009.10.31. 13:39]

A szuper bér kontra AB

Nemrégiben a bérből és fizetésből élők új fogalommal ismerkedhettek meg, ez pedig nem más, mint a szuperbruttó. A laikusok számára ez a fogalom nem takar mást, mint azt, hogy jövőre annyi kerül a dolgozók szja alapjába, amennyibe ők a foglalkoztatójuknak kerülnek, azaz nekik kell majd fizetniük a munkáltatójuk által befizetett tb után az szja-t. Mivel jövőre az egészségügyi hozzájárulás mértéke a mostani 11 százalékról 27 százalékra emelkedik, ezért például egy 100 ezres bérnél 127 ezer lesz az szja-alap. Bár a jövő évi adóváltozások központi kérdése mostanság az, hogy miért kell majd az után is fizetni, ami nem is ténylegesen látható bér, azért a változásoknak van pozitív hozadéka is.

Ez pedig nem más, mint az, hogy a szuperbruttósítással egyidőben az szja-sávok kiszélesednek, a kulcsok csökkennek. A szakértők ennek ellenére vitatják a változtatást, oly annyira, hogy az ügy az Alkotmánybíróságig (AB) ment el. Szabó Máté is a szakértők oldalára állt: az ombudsman szerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény idei módosítása, amely 2010. január 1-jétől bevezettetné a szuperbruttó jövedelemadó-alap meghatározást, az egyértelműen alkotmányellenes. Mivel a jelenlegi felállásban jövőre az adóalap részévé válik a munkáltató által a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási (tb) járulék is, az azt eredményezi, hogy olyan tételek után is fizetnie kell a dolgozónak, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek – véli az ombudsman, aki épp a fent leírtak miatt kérte az Alkotmánybíróságnál a szuperbruttósítás alkotmányellenességének megállapítását, illetve ezért indítványozta a megsemmisítését. Amíg viszont az AB-nél egyértelmű döntés nem születik, addig csak feltételezésekbe tudnak belemenni a szakemberek. Épp ezért mondja Szolnoki Béla az BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég adótanácsadó partnere, hogy szuperbruttósításnak szabad utat enged az Alkotmánybíróság, akkor lesz, aki jobban jár, és lesz, aki nem.



Egy kis matek

Szolnoki Béla határozott véleménye az, hogy mennyi marad jövőre a dolgozók pénztárcájába az összességében négy elemtől függ:

1. Az adóalap megnövekszik egy 27 százalékos adóalap-kiegészítéssel.(ez rossz)

2. Az megnövelt adóalappal párhuzamosan viszont az adó mértéke csökken: alsó sávban 18-ról 17 százalékra, a felső sávban 36-ról 32 százalékra.(ez jó)

3. 2010-től a progresszió mértéke megváltozik: azaz a sávhatárok kitolódnak, jövőre az alsó sávhatár 5 millió forintra emelkedik.(ez jó)

4. A számított adót csökkenti az adójóváírás, ami a bérek után és az arra tekintettel számított adóalap-kiegészítésre jár. Ez utóbbi összege a jelenlegi havi maximum 11.340 forintról havi 15.100 forintra nő, de az ennek összegére vonatkozó maximum is jelentősen emelkedik. (ez jó)





Az adótanácsadó az adójóváírással kapcsolatban elmondta, hogy míg 2009-ben az adójóváírás jogosultság hónaponként a bérjövedelem 18 százaléka, de maximum 11.340 forint volt, addig jövőre ez a havi bér 17 százaléka lehet, de maximum csak 15.100 forint erejéig. Szolnoki Béla a számításai szerint 2010-ben a 100 – 150 ezres bérnél a fent említett adójóváírás nem arat nagy babérokat, hiszen 100 ezres bérnél csupán plusz 170 forint, 150 ezresnél pedig plusz 2500 forint marad a dolgozónál. A kocka egy 200 ezres fizetésnél fordul meg, hiszen itt a dolgozó az adójóváírással majdnem 13 ezer forinttal többet vihet haza. Az adójóváírás mértéke 1 millió 434 ezer 500 forintnál fordul a visszájára, mert itt az adójóváírás mértéke -1 forint. Tehát, a szuperbruttósítás életbe lépésével - így az adóalap emelkedésével – párhuzamosan az adójóváírás következtében csökken az adómérték. E két ellentétes hatás pedig az adózók jelentős körénél összességében a nettó jövedelem növekedését eredményez, és ezért mondom azt, hogy adófizetők 99 százalékának nettó keresete növekedni fog januártól - hívja fel a figyelmet Szolnoki Béla.



Ez viszont eddig csak találgatás, mert ha az AB felülírja a kormány szuperbruttósításra vonatkozó elképzeléseit, akkor bukik minden: bukik a jobb nettó, és bukik a jövő évi költségvetést is, ebben ugyanis a szuperbruttósított adózás szerepel. Ha viszont ez kiesik a pikszisből, akkor a kedvezményes adósávok sem maradhatnak meg. Az ugyanis nem működik, hogy a kedvezmény az marad, a bevételt jelentő tétel viszont nem – vélte az adószakértő.

A munkaadónak sem lesz jobb

Bár eddig úgy tűnik, hogy jövőre a szuperbruttóval ténylegesen a foglalkoztatók járnak jól, hiszen a nekik a járulékaik 5 százalékkal csökkennek ( a tb. 32 százalékról 27 százalékra csökken), mégsem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ezzel nagyobb lesz a foglalkoztatás. A vállalkozót csak az érdekli, hogy jobban tudjon foglalkoztatni, s a szuperbruttó erre lehetőséget is adhatna, de amit ezzel nyernek a foglalkoztatók, azt máshol el is veszítik - véli Szolnoki Béla. Ezt a kijelentét támasztja alá a DGS Global Research kutatása, amely szerint a munkáltatók 31 százaléka csökkentené jövőre az alkalmazottaknak adott választható béren kívüli juttatásokat, és csak 15 százalékuk tervez - átlagosan 10,65 százalékos – emelést. Mint nemrégiben megírtuk jövőre egyes korábban adómentes juttatások adómentességét eltörlik azonban az érintett juttatások egy szűkebb körét bizonyos értékhatárig kedvezményes 25 százalékos adókulccsal adóztatják majd. Ilyen kedvezményes adóztatással érintett juttatás például a melegételutalvány 18.000 Ft/hó értékhatárig (az eddigi 12.000 Ft/hó adómentes értékhatár helyett), az üdülési csekk a minimálbér mértékéig (a jelenlegihez képest szűkített felhasználási körrel). A kedvezményes mértéket meghaladó juttatások természetbeni juttatásként 54 százalékos adókulccsal adóznak és az adóval növelt értéket 27 százalékát járulék is terheli.