[2009.10.27. 14:17]

A szigetelőgyártók legfőbb érve, hogy paneltüzeknél az áldozatok nem égési sérülést szenvednek, hanem füstmérgezést. Miskolcon a jelentős tűzterhelés ellenére a lángok a lakásba csak a szigeteletlen loggia mellvédje alatt becsapva jutottak fel, és tűzkár csak a loggiás szobát érte. A homlokzaton a lángok ugyan elolvasztották a hőre lágyuló hőszigetelést, de a vakolt felületen nem terjedt a tűz. A hőszigetelő anyag láng hatására 350 °C-on, láng nélkül 450 °C-on képes meggyulladni. (Gyártási eljárás során a hőszigetelő anyag 110 °C feletti hőmérsékletnek is ki van téve, így ennél alacsonyabb hőmérsékleten nem gyulladhat meg.) A homlokzati felületen tehát az épen maradt hőszigetelés a 350-450 °C-os zónát rajzolja meg. Ha a tűz terjedt volna a felületen, az egész ház szigetelése vízszintes irányban is végig károsodott volna.

A tűz tehát nem terjedt a homlokzaton annak ellenére, hogy a kivitelezés nem volt hibátlan, és a tűz eddig nem tapasztalt mértékű volt. A füst és a hő elsősorban a nyitott, az összes szintet egybekötő, semmilyen előírásnak nem meg-felelő gépészeti aknákon keresztül terjedt. A tragédiát semmilyen más szigetelési megoldás nem tudta volna megakadályozni, hiszen az nem a hatodik emeleti ablakokból kicsapó lángok miatt következett az be – szögezte le a szervezet. Ezért azt tanácsolják, hogy célszerű a gépészeti aknákat átvizsgálni, és a mai tűzvédelmi követelmények szerint felújítani, hiszen ezek okozzák a halálos baleseteket. Az ilyen beruházásokra is számos pályázati lehetőség biztosított már.

Kapcsolódó cikkek:

Ajánlott linkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek