[2009.10.21. 12:53]

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2008 novemberében hozott határozatával a nyílt végű ingatlanalapokba befektetett betétekhez történő hozzáférést 10 forgalmi napra felfüggesztette. A döntéssel érintett kisbefektetők száma 100 ezres nagyságrendű, akik komoly anyagi veszteséget szenvedtek el. Dr. Tóth Balázs az ominózus határozatot alátámasztó vizsgálatról és a döntés megvitatását és indoklását tartalmazó jegyzőkönyveket szerette volna megismerni, azonban a felügyelet belső munkaanyagnak tekintette az információkat, ezért azok kiadását megtagadta. A per megindítása után azonban mégis úgy döntött, hogy legalább az indokolást megismerhetővé teszi, mást azonban nem. Az elsőfokú ítélet nyakatekert, jogilag aggályos indokok alapján elutasította a keresetet, így asszisztált a PSZÁF titkolózásához.

A jogi képviseletet nyújtó Társaság a Szabadságjogokért jogászai által beadott fellebbezés nyomán a Fővárosi Ítélőtábla azonban az adatok nyilvánosságra hozatalára kötelezte a felügyeletet. Az ítélet szerint egy meghozott határozathoz kapcsolódó anyagok nyilvánvalóan nem lehetnek döntés megalapozását szolgáló adatok, hiszen a döntéshozatal a határozat meghozatalával lezárult. A bíróság – szemben az első fokon eljáró tanáccsal – nem dőlt be annak a nyilvánvalóan rosszhiszemű alperesi érvelésnek, miszerint az adatigénylés pontatlan volt, és a felügyelet valójában nem is tudta, hogy milyen adatokat kértek tőle.

A TASZ most reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy a felügyelet tiszteletben tartja a bíróság jogerős és végrehajtható ítéletét, és az adófizetők pénzét nem pazarolja arra, hogy Legfelsőbb Bírósághoz fordul rendkívüli jogorvoslattal.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek