[2009.10.04. 22:28]

Reneszánsz élménybirtok Bikalon

A Pécstől 40 kilométerre fekvő Bikalon két és fél milliárd forintos beruházás keretében 7,5 hektáron építik fel a Közép-Európában egyedülálló Reneszánsz Élménybirtokot. A 2010 tava-szán megnyitásra kerülő tematikus park célja, hogy a középkori ember mindennapjait és a történelmi eseményeket megismertesse a látogatókkal. A programok középkori időutazásra csábítják a vendégeket, az egész napos élménykiránduláson valamennyi korosztály megtalálhatja a számára érdekes programokat, a barangolás során bejárhatják a középkori falut, várost, palotát és küzdőteret. Szálláslehetőségek, éttermek, fogadók teszik teljessé a kínálatot. 2 milliárdot költenek az építkezésre, míg 500 millió forint a működtetésre szánt összeg, amelyből kiképzik a közel 80 fős animátor csapatot – köztük színészeket, lovasokat –, akik életre keltik az élménybirtokot.

Magyarország utolsó nagy korszaka?

Az október 1.-i sajtóbejáráson a 17.500 négyzetméternyi díszletváros jelentős része már látható volt. Az eddigi 1.1 milliárd forintnyi beruházásból 550 millió forint az Európai Uniós forrás, a költségek másik felét önerőből finanszírozták, mivel nem találtak hazai bankot, amely támogatta volna az egyedülálló projektet. Az élményparkban már elkészült a fallal, kaputornyokkal körbevett középkori város és falu. Hamarosan a 6200 négyzetméteres palota építéséhez is hozzálátnak. Mintha tényleg a középkor világába csöppentünk volna. De már nem a sötét középkorban, hanem a humanizmust zászlajára tűző 14-16. században uralkodó reneszánsz világában járunk. Az élménybirtok ötlete a bikali Puchner Kastélyszálló tulajdonosától, Kollár Lászlótól származik. „Talán ez volt Magyarország utolsó dicső korszaka, ezért is választottuk ezt az időszakot a történelmi park témájául” – mondja a tulajdonos. Mátyás király korában állami szintre emelkedett a reneszánsz stílus, Budán virágzott a kultúra, valamint a közeli Pécsett élt Janus Pannonius, a kor legnagyobb költője is.

Garantált időutazás

Az élménybirtok öt fő egységre osztható. Az egyik a középkori falu, ahol fazekas, kosárfonó és kovácsmester kap helyet. Itt alakították ki az állatsimogatót, a vízimalmot, és a falusi csárdát. A középkori város sikátoros utcáit korabeli mesterműhelyek, középkori fogadó és az apródképző alkotja, ahol a 3-18 éves korú gyermekek megtanulhatják a régi korok kultúráját és a kézműves tradíciókat. A reneszánsz palotában kapnak helyet a „főúri lakosztályok” valamint a fürdő. A palota másik szárnyában lesz a főúri kocsma, valamint a 400 fős lovagterem, ahol műsoros lovagi vacsorákat szerveznek. Az ún. madaras színpadon a magyar mondavilágból merített történeteken alapuló színpadi előadás keretében solymászok mutatják be tudományukat. Az élménybirtok leglátványosabb állomása pedig a lovagi küzdőtér, ahol vendégek megtekinthetik a korabeli lovagi tornákat, a látványos csatajeleneteket.



A Puchner kastélyszállótól indultak

A hoteltulajdonos stílszerűen mátyási népmesébe illő utat járt be, amíg eljutott a középkori város megépítéséig. Bikal a 33 leghátrányosabb kistérség 16. helyét foglalja el. „GPS kell ahhoz, hogy el ne tévedjünk” – fogalmaz Kollár László. Pedig a bikali TSZ jelentősége fénykorában Bábolnával vetekedett. Kollár úr 1996-ban telekáron vásárolta meg a teljesen lerobbant kastélyt, ami akkoriban TSZ-központként működött. Családi forrásokból felújította az épületet, és 18 szobával megnyitotta a szállodát. 2008-ban már 82 szobával rendelkező, országos szinten is piacvezető kastélyszállóvá fejlődött a bikali Puchner-ház, amely 400 fős konferenciateremmel és 2 fürdővel is büszkélkedhet. A kastélyszálló Baranya 4. leglátogatottabb helyszíne, ahol 15 ezer vendégre 30 ezer vendégéjszaka jutott 2008-ban, a látogatók 41 %-a visszatérő vendég.

Egy magyar nábob uradalma (fotó: Farkas Tibor) További képek a galériában >>

Nyugat-Európai minták nyomán

Kollár László megvásárolta a kastélyt övező területeket, ahová az élménybirtokot tervezték. Előzetesen a Nyugat-Európai tematikus parkot tanulmányozták, ahol az eredményes működést három kulcsszóban foglalták össze: vendéglátás, hagyományőrzés és oktatás. A megyei vezetés az ötlet hallatán meglehetősen szkeptikusan viszonyult a projekthez, pedig a Szekszárd-Kaposvár-Pécs háromszögben az utóbbi 20 évben jelentősebb beruházás nem történt. Az élménybirtok hozadéka a gazdasági válság közepette a munkahelyteremtés is, jelenleg közel kilencvenen dolgoznak a parkban, de a működés során a helyi beszállítói körre is számítanak, így a főszezonban majd közel 250 család megélhetését biztosítja az élménybirtok. Emellett együtt szeretnének működni a térség oktatási intézményeivel, hiszen a különféle mesterműhelyek kiváló helyet biztosíthatnak a gyakorlati oktatásoknak.

A pécsi kulturális főváros rendezvény része lesz

Ruzsa Csaba, a Pécs2010 Menedzsmentközpont Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a helyszínen elmondta, hogy a 2010-es Pécs Kulturális Főváros program számára nagyon fontos az élménybirtokkal való együttműködés, hiszen a koncepció egyik alappillére Pécs regionális szerepének hangsúlyozása. Ezért is támogatják a Pécs vonzáskörzetében, így Magyarhertelenden, Orfűn, Harkányban és Bikalon zajló fejlesztéseket. Csak tartalmas programokkal lehet növelni a turisták vendégéjszakáinak számát, hiszen a magyar turizmus rákfenéje, hogy hiányoznak azok a komplex programok, amelyek több napos ittlétre ösztönöznék a külföldi turistákat. A reneszánsz város és a Zsolnay kulturális negyed nagyszerű kiegészítői lesznek egymásnak, ahol a régmúlt, a közelmúlt és a jelen kulturális értékei jelennek meg. Az ügyvezető igazgató kiemelte, Pécsnek is érdeke, hogy a régió értékes kulturális-művészeti eseményeit, látványosságait népszerűbbé tegye, hiszen a jövő esztendő csak kezdete annak a kulturális léptékváltásnak, amely a baranyai megyeszékhely és a régió előtt áll.