[2009.10.04. 13:53]

Először felparcellázták

A balatonőszödi Hullám Kempinget 1998-ban vásárolta meg egy magáncég (később Wolf-Garden Kft.) a Siótour Rt.-től és a balatonőszödi önkormányzattól. A területet önkormányzati rendelettel kb. 80 üdülőtelekre osztották fel, de a 30 méter széles parti sávot már zöldterületi övezetbe sorolták be, amelynek használatáról egyébként a rendelet alapján külön szerződést kellett volna kötnie a feleknek. Ez azóta sem történt meg. 2000-ben az önkormányzat és az új tulajdonos megállapodtak abban is, hogy az üdülőtelepen újonnan kialakításra kerülő utak visszakerülnek majd Balatonőszöd tulajdonába. A területet még a kemping korából kerítés vette körbe, és az önkormányzat fennmaradási engedélyt adott ki addig, amíg a területen építkezések folynak. Ennek határidejét 2 évben határozták meg. A kerítés azóta is áll, amely a nyaralókhoz vezető közutakat elvágja a külvilágtól. A volt kemping kapuján át közlekedhetnek az üdülőtulajdonosok, ahol őrzővédők felügyelik a „rendet”.

Aztán túlzsúfolták

A Wolf-Garden a telkek értékesítését azzal az ígérettel kezdte meg, hogy a tóhoz való lejutás az ingatlanok mindenkori tulajdonosait megillető jog. Különben ki vett volna itt telket? Időközben a Wolf-Garden a 30 méteres parti sávot eladta a sáv mögött elhelyezkedő ingatlanok tulajdonosainak, így az osztatlan közös tulajdonba került. Az új tulajok aztán felosztották az osztatlant, és kerítéseket építettek. A parti sáv egy nagyobb szeletét, amelyet strandnak neveztek, a Wolf-Garden eladta a Nova-Invest Kft.-nek. Ez az ingatlanfejlesztő cég a parti sáv mögött 4 db 4 szintes apartmanházat épített, noha a Wolf-Garden előzetesen a többi telektulajdonosnak azt ígérte, hogy csupán 2 szintes házakat fog építeni. Plusz apartmanházak épültek ott is, ahová a cég sportpályákat ígért. A volt kemping területe túlzsúfolttá vált. Ezt a beépítést az önkormányzat közreműködésével érte el a Nova-Invest: megváltoztatták a rendezési tervet, és ezek a nyaralók már lakóingatlani besorolásba kerültek.

Fiktív üdülőpark?

A kerítést jelenleg az apartmanházak tulajdonosaira hivatkozva tartja fenn és őrizteti a Nova-Invest, amely így hirdet eladó apartmanokat: „Hullám Üdülőpark 16 hektáros, őrzött, saját stranddal rendelkező területén a beruházás végére 60 lakás, 160 apartman, valamint 100 üdülővilla épül fel. Az üdülőközpont lakóparkokhoz hasonlóan működik, szolgáltatásait társaságunk leányvállalata, a Hullám Üdülőpark Kft. végzi.” Egy üdülőtulajdonos ellenben így jellemzi a helyzetet: „A Hullám Üdülőpark csak egy elnevezés, ennek semmilyen jogi alapja nincsen. A területen magántulajdonban lévő, önálló üdülőingatlanok vannak, amelyekhez a Hullám Üdülőpark Kft.-nek semmi köze nincsen. Amikor a Nova Invest Kft. megszerezte a „strandként” működő területet, akkor kinevezte magát üdülőpark igazgatónak, és házirendet alkotott, amelynek nincsen a felek által aláírt hiteles példánya. Sőt azóta már olyan hírek is vannak, hogy készülőben van a közutat elzáró kapura a kártyás beléptető rendszer, és aki nem fizeti meg a szolgáltatáscsomagot, az nem is tud a területre, és így a saját ingatlanjára sem bejutni.” A Nova-Invest ügyvezetőjét többször kerestük, de egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Elzárják a parti lejárókat?

A Balatonhoz az üdülőtulajdonosok három lejárón keresztül szabadon juthattak le. Bandi Attila helyi üdülőtulajdonos elmondta, hogy „2008. márciusában a tóhoz vezető 4 méter széles lejáratot (háromból az egyiket) kerítéssel zárta el a parti sávban résztulajdont szerző VÁVI Kft. tulajdonosa – aki a szomszédos telek tulajdonosa is –, azzal a céllal, hogy magánvízparthoz jusson. A VÁVI ügyvezetője vásárolt egy telket a Nova-Invest ügyvezetőjétől, amit ugyanazon a héten elcserélt a parti sáv osztatlan közös tulajdonának használati jogára a telek eladójával.” Így kikerülték az önkormányzat parti sávra vonatkozó elővásárlási jogát.

Elővásárlási jog kizárva

„A terület másik két lejárata is veszélyben van, mert a Nova-Invest, mint a strand érintett tulajdonosa szolgáltatáscsomag (vagyonvédelmi, kábeltévé, telefon) megvásárlásához köti a Balatonhoz történő lejutásunk engedélyezését. Ez egész évben kb. 20 ezer forint lenne havonta. Ezt nem kívánjuk igénybe venni, és megfizetni. A strand karbantartásához viszont reális áron hozzájárulnánk.” – folytatja Bandi Attila. Pedig a Wolf-Garden Kft. azzal a kikötéssel adta el a strand tulajdonjogát a Nova-Investnek, hogy a nyaralóknak a Balatonhoz való lejutását ingyenesen biztosítania kell, azt az ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetnie. Ráadásul a Wolf-Garden Kft. és a Nova-Invest között csereszerződés jött létre, a strandért cserébe apartmanokat adtak, így itt is megkerülték az önkormányzatot.

Fütyülnek a Balaton-törvényre?

A Balaton-törvényt 2008-ban módosították. E szerint „parti településen a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30 %-án legalább 5 méter széles közhasználatú parti sétány helye biztosítandó. (...) A parti sétány kialakítására alkalmas területet a településszerkezeti tervben zöldterület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.” A törvény azt is mondja, hogy a parti zöld sáv közcélú használata nem korlátozható. 2006. január 2. után magánszemély tulajdonjogot nem szerezhet a parti zöld sávban, míg 2008. december 1-je után „ingatlan tulajdonjogát kizárólag a Magyar Állam és helyi önkormányzat szerezheti meg közfeladat ellátása céljából”. A törvény ellenére 2009. júniusában a földhivatal egy offshore cég tulajdonjogát jegyezte be a parti sávban. Sőt, jelenleg a Nova-Invest vízparti telkeket is árul!

Kerítés zárja el a közutat

Az üdülőtulajdonosok a szomszédos szabad strandot sem tudják megközelíteni, mert az odavezető önkormányzati tulajdonú közutat is elzárja a kerítés. Ennek lebontatását már többször kérték a balatonföldvári önkormányzattól, mint elsőfokú építésügyi hatóságtól. Ők azonban azzal az indokkal tagadták meg a kérést, hogy a kerítés több mint 30 éve áll, és a 10 éven túl épült építmények esetében nem tudnak eljárni. Ezt az álláspontot a Közigazgatási Hivatal is megerősítette. „Így ingatlanjainkat csak a területet „működtető”, magát a Hullám Üdülőpark kezelőjének kinevező Nova-Invest közutat elzáró sorompóján átjutva tudjuk megközelíteni. Az is megtörténhet, hogy ha nem fizetünk portaszolgálati díjat, akkor nem tudunk ingatlanjainkhoz eljutni” – teszi hozzá Bandi Attila.

A bíróság kit és mit véd?

Bírósághoz is fordultak jogorvoslatért, amely az OTÉK-ra hivatkozva kimondta, hogy a szóban forgó parti sáv magántulajdonban van, ezért nem tekinthető zöldterületnek. A parti sétányról és a közcélú használatról nem esett szó. Ráadásul a Balaton mentén az ún. partvédő mű is magántulajdonban van. Ez hogyan lehetséges? A partvédő mű használatához kapcsolódó vízjogi engedélyezés miért nem történt meg? A balatonföldvári önkormányzat mint elsőfokú építési hatóság miért nézi el a Balatonba benyúló kerítések fennmaradását, mikor a vízügyi törvény szerint minimum 6 métert szabadon kell hagyni? A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az üdülőtulajdonosok panaszára azt válaszolta: „a 6 méteres parti sávba eső meglévő és a Balatonba benyúló kerítésrész elbontását szorgalmazzuk.” Meg állítólag vizsgálatot indítanak, hogy a parti sétány miért került magántulajdonba.