[2009.09.23. 16:43]

Nem lesz több kifizethetetlen számla

Az építőipari termelés júniusi megugrása feltehetőleg néhány nagyberuházás átadásának köszönhető, az ágazat egésze biztosan nem érezte meg a pozitív változásokat – állítja Csorbai Hajnalka. Az Opten stratégiai igazgatója elmondta azt is, hogy idén júliusban nem enyhült az építőipari vállalkozásokra nehezedő nyomás, sőt az adatok tanúsága szerint még erősödött is, mert mind több nagy árbevételű cég kerül felszámolás alá, ami azt mutatja, hogy az ágazatra jellemző vállalkozói láncok mind magasabb szintjein dőlnek be. Ez pedig előrevetíti, hogy egyre több kisebb cég kerül bajba a kifizetetlen számlák miatt, ami az eleve gyenge likviditás miatt újabb fizetésképtelenségi helyzeteket idéz elő – véli az Opten igazgatója. Júliusban egyébként 439 új építőipari vállalkozást jegyeztek be, ez 23 százalékkal kevesebb a tavalyi 572-nél. Az év első hét hónapjában 3028 új céggel gyarapodott az ágazat, míg tavaly hét hónap alatt 4333 új bejegyzést regisztráltak, így a visszaesés 30 százalékos.

Hiába a jónak látszó adat, attól tartunk, hogy az ágazat még huzamosabb ideig kell viselje a válság terheit – véli Csorbai Hajnalka. Az igazgató szerint az összes cég között lényegében ugyanilyen váratlan fordulat következett be augusztusban, holott nem igaz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára állt volna.

Átmeneti jelenségről van szó, feltehetően sokkal inkább a cégbírósági szabadságolások, semmint az üzleti környezet javulása vezetett erre az eredményre – tette hozzá az Opten igazgatója. Az augusztusi adataik szerint 137 céget számoltak fel a magyar építőiparban, az azért pozitív, mert tavaly akkor 154 cég jutott erre a sorsra az ágazatból. Ennek és a fizetésképtelenségnek parancsolhat megálljt a nemrégiben kihirdetett építési törvénycsomag, amelyben nyolc kormányrendelet jelent meg az építésügy szabályozásával kapcsolatban, Az október 1-jétől hatályos rendeletek nem csak a kivitelezők regisztrálásával, és a hatósági ellenőrzéssel foglalkoznak, de részletezik a fedezetkezelést is: a közbeszerzéseken 90 millió forint felett, a magánberuházásoknál pedig 1,2 milliárd forint felett fedezetkezelőt kell igénybe venni. A fedezetkezelővel az építtető köt szerződést, így ő fizeti a díját is, amely a közbeszerzéseknél havi nettó 100 ezer forint: ezt az összeget a Magyar Államkincstár kapja a közbeszerzéseknél, mivel ebben az esetben egyértelműen a kincstár a fedezetkezelő. A magánberuházásoknál a díjra nincs előírás, de Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter korábban az osztrák példára utalt, ahol általában a beruházás értékének 1,5-2 százaléka szokott lenni a díj.

Magánberuházásoknál egyébként a választás korlátozott mértékben ugyan, de szabad: fedezetkezelő ugyanis lehet a kincstár, de erre a szerepre bank is választható. Mivel az új törvény a tutira megy, így az egyértelműen leírja, hogy az építtetőnek további feladatai is vannak, hogy igazolja, van pénze: az építés megkezdése előtt számlát kell nyitnia, amelyre minden építési szakasz megkezdése előtt rá kell utalni annak ellenértékét. Itt újra színre lép az fedezetkezelő, ugyanis a számlát ő kezeli, aki a fővállalkozónak csak akkor fizet, ha az alvállalkozók már megkapták a pénzüket. Az alvállalkozókról - az építési napló alapján - elektronikus nyilvántartás készül. A számlán elkülönítetten kell kezelni a biztosítékokat. Egy most kihirdetett másik rendeletben a kormány meghatározta ezek nagyságát a közbeszerzési eljárásokban. Így például jótállásra legfeljebb a szerződéses ellenérték 5 százalékát, szavatosságra 3 százalékát, egyebekre 7 százalékát lehet visszatartani.



A szakma már azt mondja, hogy így nem jó

Az építési törvény módosítása az ágazat várakozásaival ellentétesen olyan rendelkezéseket hozott, amelyek csupán az építőipari terület problémáinak elmélyítésére szolgálhatnak, és nem vezetnek eredményre a körbetartozások megszüntetésében – vélekedett az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetsége. A szövetség úgy gondolja, hogy a kapcsolódó, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet átgondolatlan s működésképtelen rendszert állít fel. Hiányzik belőle a tényleges problémákra adandó válasz, figyelmen kívül hagyja, hogy az építőiparban a jogviták műszaki indokok mentén keletkeznek, s továbbra is erősíti a megrendelői pozíciót. Szerintük sok esetben végrehajthatatlan és betarthatatlan rendelkezéseket tartalmaz, az ágazatra újabb bürokratikus, technikai és infrastrukturális terheket ró, melyek viselésére a kisebb építőipari cégek nagy része már nem képes. Úgy vélik, hogy a jogszabállyal az ágazat jogbizonytalansága nem enyhülni, sokkal inkább erősödni fog. Ezzel szemben Baráth Etele országgyűlési képviselő szerint a rendeletcsomag megkönnyíti a lakosság életét is, hiszen egyszerűsíti az építési engedélyezési eljárásokat. Egy tetőtér beépítést például eztán nem kell engedélyeztetni, elég lesz egyszerűen bejelenteni. A fedezetkezelővel kapcsolatban pedig az a véleménye, hogy az egyértelműen a kicsiket védi: garantálja, hogy egy láncban az alvállalkozót kifizetik, és amíg ez nem történik meg, addig a fővállalkozó sem jut hozzá a pénzhez. Ha minőségi vita adódna, akkor a megrendelő és a vállalkozó egy, a már szerződéskötéskor meghatározott hivatalos fórumhoz fordul, amely dönt a vitába. Így nem kell éveket várni a bírósági döntésre.

Minimum pénzek

A szakma szerint bürokratikusnak mondott rendelkezés, azaz az építőipari kivitelezésről szóló rendelet többek között azt is rögzíti, hogy miképpen kell vizsgálni az irreálisan alacsony árat: az egyes munkafolyamatokhoz szükséges időt az építésügyért felelős minisztérium honlapjáról letölthető költségvetési kiírási programmal lehet ellenőrizni, az időhöz rendelt minimális rezsióradíj pedig az ágazati kollektív szerződésből ismerhető meg. Viszont ugyanez a rendelkezés azt is leírja, hogy mikor, milyen feltételekkel fizethető ki az utólagos többletmunka: így például a „tételes elszámolású szerződéses árnál” ez csak akkor számolható el, ha a kivitelező bizonyítja, hogy az összeg a költségvetésében nem szerepelt. Ha viszont a felek átalánydíjban egyeztek meg, akkor csak a pótmunka ellenértéke számolható el.

Ha felépült

Az építőipari tevékenység végeztével, nem fejeződött be minden: miután a műszaki átadás-átvétel megtörtént, még egy úgynevezett szervizkönyvet is birtokolni kell. Ebbe a meglévő épületek állapotát, az azokon végzett munkákat rögzítik. A közösségi épületekről kötelező szervizkönyvet vezetni, amelynek melléklete a ház energetikai tanúsítványa. Ezek mellett a tulajdonosnak nem csak kötelező jó állapotban tartania az épületét, de ennek érdekében elvégzett vizsgálatokat, illetve munkákat is be kell jegyezni a könyvbe, illetve az épületen 20 évente statikai vizsgálatokat kell tartania. A nem közösségi építményeknél a statikai vizsgálat idejét a törvény nem rögzíti, csak azt írja le, hogy annak időszerűségét az építmény állapota határozza meg.