|
Pályázatíró strómanok a panelprogramban?
Kispórolja a szakértők díját a pályázat
[2009.08.18. 20:01]
Nemrég indult útjára a Zöld Beruházási Rendszer részeként az ún. Klímabarát Otthon program. Valójában ez a panelprogramok utódja. A kiotói egyezmény alapján erre költjük a magyar állam szén-dioxid kvóta eladásából származó bevételek egy részét. A gond az, hogy a szakértői díjakat nem építhetik be a pályázatba a társasházak, azt saját zsebből kell fizetniük. A piacot 15-20 nagy kivitelező cég osztotta fel.
Klímabarát Otthon: az új panelprogram
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) részeként kiírta az ún. „Klímabarát Otthon” pályázatot, amely a panelházak széndioxid-kibocsátás csökkentését és energiatakarékossági felújítását támogatja. A teljes hazai szén-dioxid kibocsátások 30 százalékáért ugyanis a lakóépületek a felelősek. „Több tízezer panellakás felújításával jelentősen csökkenhet hazánk CO2 kibocsátása. A komplex felújításokkal egy-egy panelház energia költségeinek akár 40-50 százalékát is megtakaríthatja, lakásonként a felújítások fajtájától függően akár havi 10-15 ezerrel csökkenhetnek a közüzemi számlák” – áll a tárca közleményében. A kiotói kvóták eladásából fizetik A programot a kiotói egyezmény nyomán a magyar állam szén-dioxid kvóta eladásából származó bevételéből finanszírozzák. Nemrég ugyanis kitört a nemzetközi botrány, mert a magyar kormány nem tudta igazolni, hogy a 2008-ban realizált, kvótaeladásból származó, 28 milliárd forint bevételt mire költötte. Ezért a jövőbeni kvótavásárló országok azzal fenyegetőztek, hogy nem működnek együtt hazánkkal. A 323/2007. Korm. rendelet előírja, hogy az értékesített kiotói egységekből származó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra kell fordítani. A magyar kormány ezzel a programmal átvágta a gordiuszi csomót, és két legyet ütött le egy csapással. ![]()
Felújításra várva
Fotó: Réti DóraSzociális bombától féltek Szente Szabolcs, a Panel Érdekképviseleti Egyesület vezetője szerint ez jó kezdeményezés, valójában a korábbi panel-rehabilitációs programok folytatásáról van szó. A hazai panelprogramok egyébként 2001-ig nyúlnak vissza. A szakértő szerint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által 2008. február 1-jén meghirdetett program tekinthető szakmailag a legjobbnak, amely tartalmazta az ún. LFP-2008-LA-2 (panel), és LFP-2008-LA-9 (ÖKO) pályázatokat. Még vita folyik arról, hogy a Főtáv által favorizált ÖKO-programot beépítik-e a ZBR-be. Hazánkban közel 900 ezer panel és iparosított technológiával épített lakás található, ebből 260 ezer Budapesten épült. A kisebb-nagyobb felújítások eddig megközelítőleg 100 ezer lakást érintettek. A gond az, hogy ezek túlnyomó többsége nem teljes körű rehabilitáció. Az idei az első év, amikor komplex épület-felújításokra (szigetelés, gépészet, nyílászárók) került sor. Még 10 milliárd forint hiányzik A 2008-as kiírás alapján mintegy 30 milliárd forint állami támogatásra tartottak igényt a lakóközösségek. A pályázatok elbírálása és a pénzek kiosztása több részletben történt. Tavaly decemberben 4,5 milliárd forintról született döntés, majd idén májusban további 15 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg, ami 54 ezer lakást érint – közölte tavasszal Varga Zoltán önkormányzati miniszter. Vagyis a 30 milliárdos igényből még fennmaradt 10 milliárd. Ezt a panelprogramból és az ÖKO-programból már nemigen tudják finanszírozni - folytatta Szente Szabolcs -, ezért ezeket az igényeket beépítik a most elindított „Klímabarát Otthon” pályázatba. Kiket és mit támogatnak?
A „Klímabarát Otthon” program keretein belül „támogatható az 1992. július 1. előtt kiadott építési engedély alapján iparosított technológiával épített lakóépületek energia-megtakarítást eredményező felújítása, illetve ezen lakóépületek gépészeti rendszereinek, berendezéseinek felújítása és korszerűsítése, valamint megújuló energiafelhasználás növelése céljából történő berendezések telepítése.” A pályázat alanyi körébe tartoznak a panel, a közép- és nagyblokk, az alagútzsalu, az öntött, a vasbeton vázas és az egyéb, előre gyártott technológia felhasználásával épített lakóépületek. A támogatott felújítások többek között:
Nyakunkon a határidő A pályázat neuralgikus pontja a szűk határidő, hiszen a pályázatokat október 30-ig le kell adni, viszont ennyi idő alatt sok önkormányzat nem tud forrást rendelni a programhoz – tette hozzá Szente Szabolcs. Hiszen a költségek egy-egy harmadát vállalja a program, az önkormányzat és a lakóközösség. A támogatás összege lakásonként legfeljebb 500 ezer forint lehet. Amennyiben az épület a felújítás eredményeképpen eléri legalább a „C” energetikai kategóriát, akkor jogosult a KlímaBónusz támogatásra is. Ennek mértéke az elért kategóriától függően a beruházási költség 10-27 százaléka lehet. Az épületeket ugyanis az ún. Zöld Könyv alapján kategóriákba sorolják. Szente Szabolcs szerint egy panelépület az A vagy az A+ kategóriát sohasem tudja elérni, de jó esélye lehet arra, hogy a B kategóriának megfeleljen. Nem támogatják a szakértői költséget A korábbi panelprogramokhoz képest viszont óriási változás, hogy a felmerülő szakértői költségeket nem támogatják. Hiszen a kiotói egyezmény alapján meg van határozva, hogy csak olyan költségek számolhatók el, melyek közvetlenül összefüggenek a szén-dioxid kibocsátás csökkenésével. Mint azt a tragikus miskolci paneltűz is igazolja, roppant fontos munkafázisról van szó. A megfelelő kivitelezést mindig megelőzik a mérnöki előkészületek. Így többek között a dokumentáció összeállítása, a műszaki leírás, a statikai szakvélemény, a beszerzési eljárási költség, a műszaki ellenőrzés komoly összegeket emészt fel. Stróman pályázatírók? A pályázatíró cégek szoros kapcsolatban állnak a kivitelezőkkel, hiszen egy pályázat megírása komoly mérnöki hátteret és szakmai tudást követel. Bár a társasház tulajdonosai választják ki a kivitelezőt, de ebben a körben mindössze 15-20 jelentős gyártó található, akik már régóta szakmai kapcsolatban állnak a pályázatírókkal. Utóbbiak kvázi a nagy cégek strómanjai. Mivel a szakértői költség nem támogatott, azt beépítik a pályázatba. A pályázatírók közben azzal örvendeztetik meg a házat, hogy a szokásos 5 százalékos díj helyett csupán 1 százalékot kérnek a sikeres pályázat után, és csupán ezt kell zsebből kifizetnie a lakóháznak. A műszaki előkészítést azonban nem lehet megspórolni, így azt beépítik a pályázat összköltségébe. Forrásaink szerint a 2008. decemberi pályázati elbírálások során a budapesti lakásokra vonatkozóan 790 millió forintnyi pénzt ítéltek meg, ebből 493 millió forintot egyetlen pályázatíró cég által nyertek el a házak. Farkas Tibor
h i r d e t é s Kapcsolódó cikkek: |





