[2009.07.21. 18:21]

Feltéve

"A lakásbiztosítás kiválasztásakor az első és legfontosabb feladat a személyes igények felmérése: el kell például dönteni, szükség van-e teljeskörű lakásbiztosításra, vagy beérjük azzal, ha a biztosító csak bizonyos esetekben, így például elemi károknál, betöréses lopásoknál, vízkároknál és üvegkároknál térít. A biztosítók feltételrendszerét is tanulmányozni kell: meg kell tudni például, betöréses lopás esetén milyen lakásvédelmi követelményei vannak a biztosítónak, azaz milyen biztonságtechnikai eszközök megléte esetén, mekkora határösszegig térítik meg a kárt. Teljesen fölöslegesen fizetjük ugyanis a biztosítást, ha a biztonsági feltételek nemteljesítése miatt a biztosító eleve nem térítené meg a betöréses lopásból származó kárt" – magyarázza Fekésházy András, a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) lakásbiztosítási bizottságának elnökhelyettese. A szakember szerint érdemes elgondolkodunk azon is, hogy igénybe veszünk-e kármentességi kedvezményt: ha élünk ezzel a lehetőséggel, a biztosító kedvezményt ad a fizetendő díjból, de csak addig, amíg nem élünk kártérítési igénnyel, illetve felelősségbiztosítás eseten nem okozunk kárt. Nagyobb összegű kedvezménynél emiatt megéri egy kisebb kárt (például ablaktörést) saját zsebből helyreállíttatnunk, csak hogy ne veszítsük el a kármentességi kedvezményt.

Felősséggel mindenért?

A biztosítás kiválasztásakor fontos szempont az is, hogy csak magát az épületet szeretnénk-e biztosítani, vagy azzal együtt az épületben lévő ingóságokat is – esetleg kizárólag csak ez utóbbiakat. Célszerű mérlegelni azt is, szükség van-e felelősségbiztosításra: ez utóbbi ugyan a lakásbizosításokhoz kapcsolódik, de magánemberi felelősségbiztosítást jelent, amelynek biztosítottjai az ingatlan tulajdonosai, valamint a velük állandó jelleggel, életvitelszerűen együtt élők. A felelősségbiztosításnak egyébként többek között akkor vesszük hasznát, ha például egy csőtörés miatt eláztatjuk az alattunk lakót. Ha szükségesnek látjuk a felelősségbiztosítás megkötését, föl kell mérni azt is, milyen limitekkel szeretnénk azt megkötni – ebben ugyanis különbségek lehetnek az egyes termékek között.



Önrésszel vagy anélkül?

Ha teljeskörű biztosítás megkötése mellett döntünk, értelemszerűen magasabb díjra számíthatunk, mint azoknál a biztosításoknál, amelyek csak a leggyakoribb kockázatokat, így például az elemi károkat és a betöréses lopásokat fedezik. Emiatt a döntés meghozatala előtt el kell gondolkodni azon, hogy az adott ingatlan esetében érdemes-e többlettköltséget vállalni. Ha anyagi oldalról nézzük a lakásbiztosítást, és a cél a minél alacsonyabb biztosítási díj, jól járhatunk az önrészes megoldásokkal is, hiszen a biztosítók az önrész vállalását általában díjcsökkentéssel honorálják. Ha ilyen terméket választunk, azt vállaljuk, hogy az önrész mértékéig – ami többnyire egy fix összeget jelent – a bagatell károkat (például üvegtörés) nem terheljük a biztosítóra, cserébe viszont jellemzően 15–20 százaléknyi díjkedvezményt kapunk.

Jól árazva

Mivel a lakásbiztosításokat gyakorlatilag mindenhol új értéken kötik, a biztosított vagyon nagyságának meghatározásakor az épület újraépítési költségét kell meghatároznunk, a telekárral nem kell foglalkoznunk – a biztosító ugyanis csak a keletkezett kár erejéig fizet, a lakásbizosítás fedezete pedig nem terjed ki a földterületre. (Ezt különösen akkor kell szem előtt tartanunk, ha az telek nagyon drága, hiszen ez esetben a biztosított vagyon értéke nem egyezik meg az telkes ingatlan piaci árával). Ingóságok esetében szintén az új állapotban történő beszerzés költségeit kell megállapítanunk, a biztosítást pedig ez esetben is a tényleges értékre célszerű megkötnünk. Itt azonban egy kicsit más a helyzet, hiszen az ingóságok esetében gyakrabban történik változás: praktikus lehet ezért, ha az aktuálisnál valamivel magasabb összegre kötjük a biztosítást, hiszen egy-egy bútorcsere, műszaki cikk, vagy értéktárgy beszerzése miatt könnyen megnövekedhet az ingóságok összértéke. Ha ilyen esetben nem módosítjuk a szerződést, egy betörés esetén könnyen pórul járhatunk – ezért fontos már szerződéskötéskor "tartalékot képezni".

Céges kérdések

A biztosítás kiválasztásakor célszerű figyelemmel lenni arra is, ha az ingatlan egyben egyéni vállalkozás vagy cég székhelye is, hiszen ezek vagyontárgyaira a magánszemély által kötött lakásbiztosítás hatálya nem terjed ki. Ha tehát a cég székhelye és vagyontárgyai is az ingatlanban vannak, praktikus a lakásbiztosítás mellé olyan kiegészítő biztosítást kötni, amellyel a cégek vagyontárgyai is biztosítva lehetnek. Ilyen kiegészítő biztosítást a biztosítótársaságok zöménél már köthetünk a lakásbiztosítás keretében, azt azonban tudni kell, hogy ezen termékeknél külön meghatározzák, hogy a cég esetében milyen vagyonértékig vállal kockázatot az adott biztosító.

Fizetett szervezés

Egyre több biztosító kínál termékei mellé asszisztencia-szolgáltatást is. Ennek lényege, hogy káresetkor nem nekünk kell szakember után rohannunk, hanem a biztosító közvetít számunkra javító-szolgáltató partnereket. Az asszisztencia-szolgáltatások tipikusan épületkárokra vonatkoznak: ha például csőrepedés történik, az esetet elegendő bejelenteni a biztosító éjjel-nappal működő telefonszámán, az ügyintéző pedig azonnal intézkedik a megfelelő szakembert kirendeléséről. A gyors segítségért az ügyfélnek – az szolgáltatás alapdíján túl – nem kell külön fizetni sem, kivéve persze, ha a javítási költség nagyobb összegű, mint amennyit a biztosító a szerződésében vállal: de ezeket az árkülönbözeteket a biztosítók általában utólagosan térítik, ha valóban a feltételekben rögzített biztosítási esemény okozta a kárt.

Ördög a részletben

A biztosítási díj nagyságát nem csak a kapcsolt szolgáltatások és a vagyon nagysága határozza meg, hanem az is, milyen módon kötjük meg a biztosítási szerződést, milyen gyakran fizetünk díjat, és azt milyen úton tesszük: "A biztosítótársaságok annál nagyobb kedvezményt adnak ügyfeleiknek, minél ritkábban fizetik a biztosítási díjat. A legjobban tehát az jár, aki évente egyszer, egy összegben rója le a díjat" – mondja Fekésházy András, majd hozzáteszi, hogy a havonta fizetőknél értelemszerűen jobban járnak a negyedéves, féléves díjfizetők is. Mint megtudtuk, a díj nagyságát a fizetés módja is befolyásolhatja: nem mindegy, hogy a postai csekkes, banki átutalásos, csoportos beszedéses megoldást választjuk, mint ahogy az sem, hogy már eleve interneten keresztül kötjük-e a szerződést: ez esetben online kedvezményre is számíthatunk.